Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A múlt rejtélyeiről írt Száraz Miklós György

 
Száraz Miklós György a 288 oldalas, színes albumról elmondta: ezúttal is a történelmi Magyarország területén található titkok, rejtélyek nyomába eredt.
„Egyszerű dolgom volt, mert a kilenc éve megjelent könyvemben, a Magyarország csodáiban a közismertebbnek számító témákról már írtam, bemutattam tárgyakat, tájakat, tájegységeket, erődöket, templomokat. Az új könyv 23 témát tartalmaz és még szubjektívebb válogatásnak tűnik” – fogalmazott a szerző. Hozzátette: a kötetben szó esik például a magyar tanyavilágról, a nyolcmillió éves mocsárciprus-kövületekről, a Tapolcán felfedezett hatalmas barlangi tóról, gyógyfüvekről, a váci múmiákról vagy például a pálos szerzetesrendről.
A különböző fejezetek között a szerző az összekötő kapocs, illetve az, hogy mindegyik téma Magyarországhoz kötődik. „Büszkék lehetünk ezekre az értékekre, mert a mi szellemi termékünknek számítanak, vagy mert a szerencse folytán Magyarországon találhatók” – jegyezte meg Száraz Miklós György.
A M-érték Kiadónál megjelent kötet szerkezetéről elmondta: a „mindenségtől tartott a szubjektívebb terek" felé, azaz a mocsárciprusoktól, az őstörténettől indult ki és végül elérkezik az olvasó a Tiszához. „Ezt tartották a 19. században Széchenyi nyomán a legmagyarabb folyónak” – tette hozzá.
Rámutatott, hogy a kötetben ugyan magyar témákról ír, de igyekezett rávilágítani azoknak az egyetemes vonatkozásaira is. „A tanyáról azt hisszük, magyar jelenség, holott a világ számos országában megfigyelhető hasonló. A meglévő párhuzamoktól szerintem még érdekesebb lesz” - vélekedett az író, hozzátéve, valamennyi témát igyekezett nemzetközi viszonylatba elhelyezni, így például az unitárius vallást vagy Janus Pannonius arcképének megrajzolását is. „Columbus kisebbik fia például feltehetően Janus Pannonius-olvasó és -gyűjtő volt” – fogalmazott az író.
Száraz Miklós György arról is beszélt, hogy az egyes témakörökhöz kapcsolódó legendákat sem hagyta ki a kötetből. Utánajárt például a pálosokhoz kapcsolódó hiedelmeknek, egyesek szerint ugyanis az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend tagjai térítették meg Dél-Amerikát. „A jelenséghez az ilyen legendák akkor is hozzátartoznak, ha történetesen nem igazak. Színt vesztenénk, ha nem vennénk róluk tudomást. Elhinni persze nem kell” – tette hozzá.
(MTI)