Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


img_3392.jpg

A világvége elmaradt, Bartók Él
Temesi Ferenc estje a Somogyi-könyvtárban
 
Bartók Magyarországon, Bartók Amerikában és Életrajzoló viszontagságai – ez a három történet együttesen Temesi Ferenc Bartók című regénye, amelyről a szerzővel a barát és pályatárs, Veszelka Attila beszélgetett a Somogyi-könyvtárban, december 21-én este. A beszélgetést időről időre megszakították a Szegedi Egyetem tehetséges zenészei (Tarnai Dávid, Kerényi Mariann, Hartl Bence, Bujdosó Géza, Surján Noémi, Kormányos Zoltán és Huszár Anita), hogy Bartók-művekkel illusztrálják az estét.
img_3389.jpg
Temesi Ferenc és Veszelka Attila
 
         Temesi negyven éve foglalkozott a gondolattal, hogy regényt ír Bartókról, amikor azonban elhatározta, hogy valóban nekilát a munkának (aláírtam egy szerződést, mondta az író, ami rosszabb, mint egy ösztöndíj), egy idő után olyasmi történt vele, ami soha még: elakadt. Csak néztem a naptárat, húztam ki a napokat, számoltam az időt, mennyi kell ahhoz, hogy megcsináljam – mesélte Temesi. – De nem haladtam vele. Egy súlyos betegségen esett át, csaknem bele is halt, s a lábadozás után gyakorlatilag újra kellett kezdeni mindent – talán ha három fejezetet használtam abból, amit a betegség előtt írtam. A többit kidobtam – árulta el Temesi Ferenc. A végül mégis elkészült könyv, mint Veszelka Attila említette, Temesitől már jól megszokott módon, trükkös szerkezetű. A szótár, a kínai hadicselek, vagy éppen a sakk fortélyai után ezúttal az aranymetszés szabályait követte a szerző, amit ez esetben mi sem indokol jobban, mint az, hogy Bartók maga is gyakran használta. A regény három egymásba fonódó történet: az egyik Bartók életét addig a pontig követi, míg elhagyja Magyarországot, a másik a zeneszerzőnek az Egyesült Államokban eltöltött éveit meséli el, a harmadik pedig Él, azaz Életrajzoló életéből merít. Temesi visszautasította, hogy eme Él nevezetű életrajzíró azonos volna vele, Temesi Ferenccel, régen voltam én olyan, aki egyben s másban emlékeztetett Élre, mondta. A szerkezet kitüntetett pontja, azaz maga az aranymetszés: amikor egy San Francisco-i szállodában összecsúszik az idő, és Bartók személyesen találkozik Életrajzolóval, aki mintegy hatvan évvel később ugyanabban a hotelben lakik, mint lakott egykor a zeneszerző…
 
img_3395.jpg
 
         Temesi Ferenc rengeteg anyagot gyűjtött, számos művet olvasott el, magánlevelezéseken rágta át magát, míg megszületett a regény. Veszelka Attila kérdésére, miért van az egész könyv idézőjelben, a szerző így válaszolt: mert minden csak idézet. Páskándi Géza mondta, mi mindannyian csak elrendezők vagyunk, mert korábban már megírtak mindent. Bármit írunk, az az idézet idézetének az idézete…
         A szép számmal egybegyűlt érdeklődők a nagyszerű zenei betétek mellett meghallgathattak a szerző tolmácsolásában egy rövid részletet a Bartókból, valamint a két készülő Temesi-regény közül abból is, amelyik az író édesapjáról szól. A másik könyv, amin Temesi Ferenc éppen dolgozik, a regény regénye, vagyis a Bartók keletkezésének története – ilyesmire sem először vállalkozik, hiszen a Por után megjelent 3. könyv ugyancsak a szótárregény keletkezésének éveit villantotta föl…
Az egyesek által beígért, mások által várt világvége ezúttal elmaradt. Talán azért is, mert a hivatkozott maják valójában soha egy szóval sem említették, hogy elérkezik: ők ciklusvégről, ciklusfordulóról beszéltek, s hogy ezen túl vagyunk már, vagy még előtte; virgoncan élünk még, vagy mindez már csak látszat, arra nehéz lenne válaszolni. Temesi azonban, amint Bartók Béla, hála Istennek, Él.
SzegediLap
Fotók: Gyémánt István