SzegediLap

Sándor János legújabb, talán minden eddiginél olvasmányosabb könyve színház és költészet, Thália jegyese és Thália papnői örök, égi összetartozásáról tanúskodik aprólékos, filológiai pontossággal, ugyanakkor szeretetreméltó, anekdotázó formában.  – A kötetről Marton Árpád írt recenziót

1912. május 9-én, kereken száz esztendeje született a XX. század egyik legnagyobb magyar írója, Ottlik Géza. Az 1990 októberében elhunyt kiváló prózaíróra, műfordítóra, a magyar regény mesterére Nagy Edit tanulmányával emlékezünk.

„….Mi lesz velünk hősök nélkül? Hubay Miklós 1940-ben, azonos című drámájában, erre a lelkeken átviharzó és elhatalmasodó nemzeti sorskérdésre keresi a választ, s akkor a mohácsi csatavesztés és a Buda eleste utáni időket idézi, azt a korszakot, amikor az ország tragikus módon hosszabb időre elveszti függetlenségét. De miért pont azt, a magyar történelemnek miért nem valamelyik dicsőséges hőskorszakát eleveníti meg tanú- és tanulságként? Minden bizonnyal azért nem, mert szinte testközelből érzékeli Nagyvárad szülöttjeként Ady intelmét: – „Nekünk Mohács kell” – az ő üzenetének végzetre hangolt aktualitását: „Ne legyen egy félpercnyi békességünk, / Mert akkor végünk, végünk”. Ugyanolyan szorongatóak voltak a körülmények már akkor is, mint manapság…” – a tavaly elhunyt Hubay Miklósnak Németh Péter Mikola állít emléket.

A TiszapART Televízió Lapozó című műsorának 2012. január 30.-i adása Becsy András: Franciakrémes című novelláskötetével foglalkozott.

A kultusz szót a ma irodalmi közbeszédében általában negatív, sőt, gyakran kifejezetten dehonesztáló jelentésben használják. (…) a több mint egy évszázados szegedi Madách-kultusz utolsó két évtizedéről szólva előre bocsáthatom: az itt elmondottak talán nem is a Madách-kultusz adalékai: a szegedi Madách-tisztelet eseményei, dokumentumai sorjáznak majd az itt következő kis összefoglalóban. − Bene Kálmán tanulmánya

Székelyhidi Zsolt költő, zenész, performer, a 2011 szeptemberében megjelent Szeged effekt antológia szerzője, de a Spanyolnátha folyóirat szerkesztőjeként is számos ponton (számos szerzőn keresztül) kapcsolódik a városhoz. Ezúttal őt kérdeztük irodalomról, folyóiratról, tervekről…

Az olvasás népszerűsítése és fiatal tehetségek felkutatása is a feladata lehet a Magyar Írószövetség helyi csoportjainak, amelyek a vidéken és a határon túl élő tagok összefogására is hivatottak. A legújabb csoport Csongrád megyében alakult meg Simai Mihály, József Attila-díjas költő elnökletével.

Mesés Magyarország - Barangolás térben és időben címmel jelent meg Száraz Miklós György író új könyve, amely Magyarország emlékeit, értékeit ismerteti meg az olvasóval.

A szegedi Somogyi-könyvtár első emeleti olvasója dugig megtelik november utolsó estéjén. Szemben a tömeggel négy férfi ül az asztal mögött. Enyhe zúgás, zsibongás − részben az éledező mikrofonokból, részben a termet dugig telítők torkából, mozdulataiból, jelenlétéből. Aztán lassan elcsendesedik minden, mint Amikor a hamvasztómester sírni kezd…

Veszelka Attila költő, író a Szegedi Írók Társaságának elnöke, a Szegedi Akadémiai Bizottság Szépírói Munkabizottságának titkára, Kölcsey-érmes. Néhány napja megjelent legújabb, nyolcadik verseskötete, az Amikor a hamvasztómester sírni kezd kapcsán kérdeztük.