SzegediLap

A Hitel című folyóirat már a redszerváltozás időszakában fontos színtere volt a művészeti-társadalmi diskurzusoknak. Napjainkra igen szélessé duzzadt a kulturális lapok mezőnye, de a Hitel ma is az egyik legelismertebb, mértékadó folyóirat. Munkatársai 2012. október 17-én este Szegeden, a Millenniumi Kávéház Klubjában mesélték el, hogyan látják küldetésüket, küldetéseiket. – helyszíni tudósítás 

A hatvanas évek óta ír és közöl folyamatosan publicisztikai írásokat, irodalmi és képzőművészeti kritikákat, számtalan verses és novellás kötete jelent meg, de mellette színpadi szerzőként is jelen van. Szerkesztőként több könyvkiadó munkájában vesz részt, és fiatal, pályakezdő tehetségek köteteinek gondozásával foglalkozik. − Gyimesi Lászlónak Botz Domonkos tette föl hét kérdését

Az élclapok az önkényuralom és a dualizmus korának voltak a jellegzetes sajtótermékei. Ezek a szatirikus lapok alkalmasak voltak arra, hogy a humor nyelvén fejezzék ki a politikai elégedetlenséget. (...) A magyar élclapirodalom színe-java a szegedi Somogyi-könyvtárban megtalálható, kutatható. Van néhány közülük, amely ma is frissnek, élményszerűnek hat, szinte ámulatba ejt aktualitásával. Kitűnő adalékul szolgálnak ezek a lapok az adott kor politikai életének teljesebb megértéséhez, a hétköznapok problémáinak a humor segítségével történő feldolgozásához. – Jurkovicsné Kálmán Margit írása

A TiszapART Televízió Heti Közélet című műsora 2012. június 26-i adásában számolt be a Szeged effekt 2 antológia könyvheti bemutatójáról.

A 2012-es ünnepi könyvhétre jelenik meg a Spanyolnátha Könyvek sorozatban Vass Tibor legújabb verseskötete, a Mennyi semenni. A borító a szerző munkája, a kötet tipográfusa Székelyhidi Zsolt. A könyv megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

Furcsa világ ez a mai. Beszélgetés helyett SMS, MSN és e-mailezés, chatezés; a bakelit lemez és magnószalag helyett mp3-lejátszó és mobiltelefon; a nyomtatott lapok helyett elektronikus könyv és/vagy számítógépes monitor; a könyvtár helyett meg internet. S ma már nem a Lajka az újság, hanem a MaSat-1. Ám nemcsak a fiatalok igazodnak és azonosulnak a „szép, új világ”-gal. Árpás Károly már korábban is megpróbált alkalmazkodni. 1998-ban készített már digitális tananyagokat: Szerelem, Vér, Himnusz, Szövegek és stílusok, A polgári Magyarország születése (in SULINET CD-ROM in MOZAWEB I.0 Mozaik Kiadó Szeged, 1999.). A kiadvány sikerességét a Hungarodidact 1999 bronzdíja bizonyította. – Varga Magdolna recenziója Árpás Károly Pillérek című DVD-jéről

Az idén, 2012-ben az Areión Kulturális Közhasznú Egyesület megjelenteti a Szeged effekt 2 antológiát. Bene Zoltán szerkesztő felkérésére 34 szerző ragadott tollat, 34 írás született, amelyeket Szeged köt össze. A könyvhéten napvilágot látó, az Ünnepi Könyvhét országos listáján is szereplő Szeged effekt 2 szerzőgárdája: Árpás Károly, Bakos András, Becsy András, Bene Zoltán, Berka Attila, Boldog Zoltán, Csernák Árpád, Deák-Takács Szilvia, Diószegi Szabó Pál, Erdei Lilla, Falusi Márton, Fodor Tünde, Gáspár Ferenc, Kaiser László, Lackfi János, Lennert Tímea, Marton Árpád, Molnár H. Magor, Nagy Bandó András, Pintér Lajos, Puskás Balázs, Simai Mihály, Simon Adri, Szappanos Gábor, Száraz Miklós György, Szekeres Nikoletta, Székelyhidi Zsolt, Tarnai László, Trenka Csaba Gábor, Turi Tímea, Vass Tibor, Veszelka Attila, Weiner Sennyey Tibor és Wilhelm József. A kötetet, miként a tavalyit, ezúttal is Pusztai Virág grafikái ékesítik.

2012. május 9-én a Magyar Írószövetség Csongrád megyei Írócsoportja szervezésében a Millenniumi Kávéházban Ottlik Gézára emlékeztek születésének 100. évfordulóján. A rendezvény a Szegedi Egyetemi Színház felolvasó estjével kezdődött. A SZESZ társulata Ottlik Valencia-rejtély című hang- és képsorának egy részletét mutatta be az érdeklődő hallgatóság számára. Az ifjú, ám tehetséges színészekből álló egyetemi társulat előadását követően Bene Zoltán, Dr. Nagy Edit (egyetemi docens, SZTE JGYPK), és Varga Norbert, a SZESZ művészeti vezetője beszélgetett Ottlik Géza művészetéről. A hármas beszélgetés után a „Hajnali háztetők” című film vetítése zárta az estet. A program teljes tartama alatt a Kávéházban Ottlik Gézához kapcsolódó mini-kiállítás tartott számot érdeklődésre. – Fábián Attila tudósítása

Gáspár Ferenc regényének egyik fő érdeme az, amit a szerző könyvének hátsó borítóján maga is kihangsúlyoz. Nevezetesen, hogy 2011-ben –legalább a szépirodalom eszközeivel – feltámasztotta elfeledettségéből az 1456. évi híres ostromnál 16 évvel korábbi, első szultáni ostrom legfontosabb vonatkozásait. Az olvasó pedig remélheti, hogy a szerző – a Coldwell Kiadó vezetőjeként is – az ifjúság számára a magyar történelem tényein alapuló regénysorozatát további kötetekkel fogja gazdagítani. – Diószegi Szabó Pál kritikája Gáspár Ferenc regényéről

Hernádi Mária a Szegedi Hittudományi Főiskolán szerzett hittanári diplomát 1999-ben, 2000-ben végzett a szegedi JATE magyar, 2009-ben pedig a Színház- és Filmművészeti Egyetem drámapedagógia szakán. 2002 és 2007 között a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkarán, a Modern Magyar Irodalom Tanszéken, 2002 és 2006 között az SZTE JGYPK Magyar Irodalom Tanszékén oktatott. Jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Karának docense. 2009-ben szerezte meg phD-fokozatát. A névre szóló állomás című, Nemes Nagy Ágnes prózakölteményeit vizsgáló könyvét 2012-ben a Szent István Társulat jelentette meg. – 7 kérdésünket ezúttal Dr. Hernádi Máriának tettük fel.