SzegediLap

„Véres kardpárbaj volt tegnap (1890. január 18.) városunkban. – A küzdelem Gárdonyi Géza és dr. Kókay István közt folyt le délután két órakor a Sörház-kaszárnya vívótermében, szigorú föltételek mellett – adta hírül a Szegedi Napló 1890. január 19-i száma. – A felek kétszer csaptak össze a leghevesebb támadással. Az első összeütközésnél dr. Kókay István bal kezén könnyebb sebet kapott s miután a segédkező orvosok harcképtelenségét nem konstatálhatták, az ellenfelek újra fölállottak. A második vezényszóra a viaskodók még hevesebben csaptak össze; az elkeseredett harcban mindkét fél sebet kapott. Dr. Kókay az alsó nyak bal felén sérült meg, mely sérülés nagyon könnyen végzetessé válhatott volna. E sebeken kívül dr. Kókay több kisebb bőrkarcolást is kapott. Gárdonyi Géza ellenfelével csaknem ugyanazon pillanatban sebesült meg. Kisebb sérülése a bal arcán történt. – Nyilas Péter írása Gárdonyi Gézáról,  a szegedi párbajhős újdondászról 

...Realista, hagyományos regény ez, lineárisan és kronologikusan kibontakozó, egy szálon futó cselekménnyel, mindentudó elbeszélővel – ezek nem éppen egy modern regény ismérvei. Írójuk ugyanis nem követ semmiféle divatot, trendet, nem akar megfelelni semmilyen külső elvárásnak.  Régimódi talán az is, hogy fontosabbnak tartja a valóságot és annak  hiteles ábrázolását. Vannak kritikusok, talán olvasók is, akik sokallják a hosszadalmas leírásokat, akár munkafolyamatról, akár egy természeti jelenségről van is szó. Pedig inkább ez adja az epikus hitelt: az író pontosan tudja, miről ír. Háttérkutatás, terepszemle, könyvtári munka és tapasztalat áll e mögött a tudás mögött, egyáltalán: írói munka van benne, nem is kevés... – Somi Éva Oravecz Imre: Kaliforniai fürj című regényéről 

A Stádium kiadó gondozásában jelennek  meg Csernák Árpád Válogatott novellái. A szerző 1966-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, hosszú színészi pályafutása során a Szegedi Nemzeti Színház társulatának is volt tagja, írásai 1967 óta olvashatók napi- és hetilapokban, folyóiratokban. Az életmű javából tallózó kötetet Kárpáti Kamil utószavának részletével és egy kisnovella-füzérrel ajánljuk olvasóink figyelmébe.

Kaiser László Budapesten született 1953. május 25.-én. Költő, író, szerkesztő, dramaturg. Szegeden, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán végzett magyar–történelem szakon 1977-ben, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon 1980-ban, illetve a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakán 1983-ban. 1983–85-ig a veszprémi Petőfi Színházban dramaturgként dolgozott, 1985-től a Pannónia Filmstúdióban, későbbi nevén Videovox Stúdióban szinkronlektorként. 1999-től a PoLíSz irodalmi újság egyik szerkesztője, később főszerkesztő-helyettese. 1996-tól a Hungarovox Kiadó és Oktatási Stúdió vezetője. 2003-ban és 2005-ben a Quasimodo költőversenyen oklevelet, 2006. március 15-én Petőfi Sándor-sajtószabadság díjat kapott, ugyanebben az évben a nemzetközi Brianza-díjat vette át Olaszországban verseiért. Több mint száz könyvet szerkesztett, tizenöt önálló kötete jelent meg (versek, novellák, esszék, tanulmányok, interjúk). – Ezúttal Kaiser Lászlónak tettünk föl 7 kérdést

...hol kereshetők és hol találhatók a mai világ elfajulásának gyökerei? Miért is, miként is torzul a társadalom? Mert (...) a regény elsősorban a kora-újkori világ kialakuló társadalmi viszonyainak a bedekkere, és egyben egyfajta szellemi-erkölcsi útikönyv a mai világ kiismeréséhez – kicsit történelembe, kicsit sci-fibe ágyazva. – Wilhelm József recenziója Hász Róbert: A Vénusz vonulása című regényéről 

Egyszerre könnyű és nehéz helyzetben van a recenzens, amikor Botz Domonkos Elengedett kézzel című verskötetéről ír. Könnyű, mert van miről írnia, mivel csodálatos világ tárul fel a könyv lapjairól. Könnyű azért is, mert nem kell óvatosan kerülgetni, differenciálttá fogalmaznia egy-egy, amúgy nyersen negatívnak hangzó minősítést, megállapítást, mivel Botz Domonkos könyvében keresve sem talál kivetnivalót, esetlegességet. Nehéz pedig azért, mert a könyv annak ellenére, hogy első verskötete a szerzőnek, egy életmű lombos versfájának csupán a takarásban nem lévő, szabad szemmel jól látható, olvasható ágait, hajtásait mutatja. – Varga Rudolf recenziója Botz Domonkos kötetéről 

Baka István 1948. július 25-én született Szekszárdon. Ma lenne 65 éves, ám 18 esztendeje halott. Az 1974-től haláláig Szegeden élő, kiváló költőre emlékezünk. 

Milyen Weiner Sennyey Tibi új kötete, kérdezi tőlem moziba siető ismerősöm a szegedi utcán, amit a jakobinus Hajnóczyról neveztek el, és amelynek közepén ott áll a régi és az új zsinagóga. Nem is kérdezhetnék jobb helyen, hiszen a Magyar gólem című történelmi krimi szövevényes szálai egy budapesti gyilkosságtól éppen a szegedi főrabbihoz, Lőw Immánuelhez vezetnek. – Boldog Zoltán recenziója Weiner Sennyey Tibor Magyar gólem című kötetéről 

Szepesi Attila – már csak öt gyermeke, nyolc unokája és habitusa örvén is – köztudottan vonzódik a gyermeki lélekhez, túl azon, hogy ifjú korában Weöres Sándor mellett tanulhatta a költőmesterséget, ki maga is gyermekien tiszta lélek volt, akinek számos gyermekverset köszönhet az utókor, mely versek sohasem gagyogó elmeszülemények, de a csimotákat felnőttként kezelő, őket komoly ismeretekkel megajándékozó alkotások. Szepesi Attila értő tollú folytatója ennek a nemes hagyománynak. – Veszelka Attila Szepesi Attila: 3 kópé kalandjai földön, vízen, levegőben című könyvéről 

Mirtse Zsuzsát kezdettől fogva a hiteles létezés és az emberi kapcsolatok üveg-törékenysége foglalkoztatja leginkább. Ezekből a cserépszilánkokból építi tovább most is költői világát, bekapcsolódva a magyar költészet hagyományába, amely képes a hiányt, a veszteséget a teljességnél teljesebbként felmutatni. – 2013. könyvhetére jelenik meg Mirtse Zsuzsa Sötétkamra című verseskötete a Magyar Napló Kiadó gondozásában, S. Horváth Ildikó illusztrációival.