Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Wilhelm József
Frázispufogtató kor
 
Az idő néha megakad:
a torkomon,
mint tömött liba gegáján a kukoricaszem,
a szemem guvad,
vad gondolatok percegnek bennem:
szújáratokat fúrva mindennapjaimba,
és egyszer majd szétesek,
hogy fura megállapításokat fölözzön le rólam az idő,
az idő,
múlik vagy megakad:
és meglepődve szemléli kiegyensúlyozatlanságát,
e korban, melyben a hallgatás kihalófélben van,
és sok minden félben van még:
életek,
sorsok,
sok sor is…
leíratlan marad,
de a napi értelmetlenségek közt mind kisebb
a féktávolság,
a jólelkűség viszont egyre távolságtartóbb,
meg kelevényes is,
az árnyak is feketébbek a partvonalon innen,
a túloldalak szebbnek láttatják magukat,
igen,
ez valami felfoghatatlan hősi kor,
bár megakad egy kissé az emberek torkán,
mert ősi hősök nincsenek,
akik kissé helyrehusángolnák néha-néha,
mint most is,
amikor túlzottan rakoncátlankodik az idő,
mert az idő,
a zavaróan krónikus végtelen töredéke
pökhendivé vált.
 
 
 

wilhelmjozsef.jpg

Wilhelm József a németországi Tübingenben született, különféle, többek között magyar, német, horvát, szlovák és miegymás génekkel kezelt ősök örököseként az 1970-es esztendőben. A Bácska Doroszló nevű falujában él. Történelemre okítja diákjait, ezen felül a művelődést szervezné olykor. Az írás élete kedves, de nem meghatározó része. Verseit, prózáit lapunk mellett a Kilátó, a Napút, a Sikoly, a Képes Ifjúság, a 7 Nap, a Családi Kör és a Dunatáj közölte, valamint a Kartc Irodalmi és Művészeti Online Folyóirat. A Szeged effekt 2 antológia szerzője.