Turcsány Péter:
Az angyal rejtélye
Legsúlyosabb önzés a határtalan szétesettség. A részegség szakadékában öntudatlan zuhanás. Kiszakadt idő, emlékezet- és figyelem-kiesés.
Ezután váratlanul, mint egy magamtól eldobott lényt, megtaláltam magamat az esti műút szélén, közel egy sorompóhoz, kifelé a lakott helyektől. Lépések önkívületben, meddig? hová? nem tudható, s hirtelen föleszmélés az elveszettségben.
Esti fények, autók, fénypászmák közeledése és távolodása.
És… megáll egy autó. Egy asszony kihajol az ablakon, és hátul kinyitja a kocsi ajtaját. Egy asszony egy kislánnyal. Angyal állt meg a kietlen úton, kérdező jóság, élet-válasz a semmi megkísértése, a részegség szakadéka után.
Hazavitt, a házunkig. A földön túli jóságra nincs magyarázat. Önzésben, bűnben, elhagyatottságban az angyal rejtélye. Égi küldött, és hatalmas emberi jóság, amely beragyogta, bevilágította, magamra eszméltette önzésem és szétesettségem gyalázatos bűnét.
Angyal hajolt ki ott a kocsi üléséről a lélek salakjának sötét éjszakájába.
Arthur súgja
(Normandia, liget, várak)
Csupa dráma,
csupa idill,
csupa romantika,
megőszült fenyőfák
és vadalmafa,
vasmankók
tartják az ágakat
s a rózsaillat
partra vetve tátogat.
• • •
A hervadás vértócsái
hattyútollakkal
keverednek,
de petúniák virágoznak
égieknek,
földieknek.
• • •
Középkor!
legendák és mesék
története
miként szól?
Egymásba forrt
népek, hadak, csaták;
de misztikák
bánatát
miképp adjuk át…
egy torony, egy piéta
fennmarad-e?
Mondd csak, atyáink
maradéka!
(2011. augusztus 12-14., Domfront)
Az időfolyam eltérítései
XXX XXX XXX
Az ajándék megnyitása.
Az ajándék öröme.
A tisztaság sugallatától
szólni kezd a megajándékozott.
XXX XXX XXX
Az asztalon vesszőfonat.
Üveg és kőtestek.
Megnevezések, de mégsem
líra.
Mint egy áttört lyuk
az ypszilon szárában
vagy a mészkő alga-rágta
testében.
Ó, folyamat – és az örökítés
vágya!
XXX XXX XXX
Az időfolyam föltartóztatása. A hordalék lerakódása. Az idő megnyitása. A hordalék partra hordása. A z i d ő f o l y a m e l t é r í t é s e . A megnyílás ragyogás-teli hordaléka. Figyelj önmagad föltárt medreire – amit előgyűjtesz, az volt az életed.
XXX XXX XXX
Ha magunkról (az emeberről) beszélünk, bármilyen (életes és művészi) tevékenységünkben a h i t e l e s s é g válik legfontosabb normánkká.
Milyen érdekes: éppen ez az az önelvűség, ami nem kérdőjelezhető meg a nálunk egyszerűbb egzisztenciális adottságokkal rendelkező állat- növény- és ásványvilágban.
Mi viszont szédülékenyek vagyunk a szakadék szélén! Bármikor leszédülhetünk h i t e l e s s é g ü n k pereméről. Bármikor önveszejtőkké, önbecsület- sőt önbecsülés-vesztőkké válhatunk.
Egy elhibázott szó, tett, pillanat – és ki helyez vissza erkölcsi és esztétikai önmagunk kiemelt pontjára? Eszményeink járhatónak vélt útján ott van az elcsúszás, a szakadékba zuhanás veszélye.
Euripides Phaidrája még ismerte ezt a kérdést – és mi?!
XXX XXX XXX
A h i t e l e s s é g hithűségként is értelmezhető… de hol van akkor a tudás, a meggyőződés és a meggyőzés kockázata. A h i t e l e s s é g csak etimológiailag, de nem logikailag származtatható a hitünkből. A h i t e l e s s é g maradjon csak önálló feladat, erény és minőség mindannyiunk életében.
Turcsány Péter 1951. március 7-én született Budapesten. Költő, író, műfordító, kiadóvezető, főszerkesztő. Verseit már gimnazista korától közlik az országos fórumok. 18 esztendős korában, 1969 márciusában, a cseh Jan Palach halálhírére, tudatos lázadóként abbahagyja tanulmányait. Ennek ellenére a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen hallgatja a szociológia szakot. Tagja a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézet Értékkutató Műhelyének és az MTA Irodalmi Tudományos Intézet szemiotikai és verstani kutatócsoportjának. Közel tíz esztendeig a Fiatal Művészek Klubja irodalmi programjainak szervezője, olvasótáborok szervezője. Állami Gondozott gyerekek számára Gosztonyi Gézával az Életkapu-táborok egyik alapítója. Költői indulása a ’68-as generáció szelíd tekintetű vadjaival rokonítja. Magyarországi kötetei mellett a nyugati és amerikai emigráns sajtó közölte radikális, ellenzéki szellemű verseit.