Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Petró János
Mint egy tündér...
(három vers)
 
 
Megőriz mindent
 
Megőrzök mindent
amit tőled kaptam,
ímélt, esemest.
Lassan úgyis csak
ez marad belőled,
lopott fénykép
a halkan zümmögő
háttértárolón.
 
 
Mint egy tündér
 
Úgy jár, mint egy tündér,
sóhajtott nagyot,
és abban a pillanatban
vele sóhajtott a szél,
körötte felkavarodtak
a levelek, csapkodott
arca körül. Hülye levelek.
Biztosan ezt gondolta.
 
 
Nem emel föl...
 
Nem emel föl, nem emel! …
 
Nem küld ímélt, esemest,
postán sem küld levelet.
Nem hív, nem vár, nem keres,
kávét sem tölt már nekem,
nem színlel titkos szeretőt,
nem szól, és nem érint.
Nem ölel, ahogyan nem
ölelt, soha, soha, soha nem.
 
Nem emel föl, nem emel!...
 
 
 
pj.jpg
Petró János költő, újságíró, szerkesztő. 1958-ban született, Szegeden él.
 
A szerző írásai korábban a SzegediLapon: Hajrá Szeged!Egy apa-lány kapcsolatA szegedi TurulNemnézőszámVidd haza a kapufátAmikor még nem volt szurkolói kártyaElőolimpia a szomszédanKell egy csapatA Szent Mihály StadionA legfurcsább nevű magyar olimpikon;  Thealter cédulák 10.Thealter cédulák 9.Thealter cédulák 8.Thealter cédulák 7.Thealter cédulák 6.Thealter cédulák 5.Thealter cédulák 4.Thealter cédulák 3.; Thealter cédulák 2.; Thealter cédulák 1.Az álom tenyerénKét vers a költészet napjáraKarácsonyi énekÜres papírlapokSzegedi Jazz NapokIsten parancsára tettem„Elszaladni késő, itt maradni kár”, A börtön ablakába...Tudok énekelni, de nincs hangomSzukafattyakDicső híre-neve fennmaradt örökreHa fojtogatszA bomlás hideg kabátja lazulFájdalmas és bús emlékezés (színházcédulák, Thealter 23)VersekRémmese és elfeledett énekSzt. István térEgy nyár végeHárom versAkik lebegnek, azok jól vannakMágikus realizmusHaza a bivaly hátán