Paulovics Tamás
Cigánymeggy
Segítenem kellett cigánymeggyet szedni
Nagyanyámnak.
Lehettem tizenkettő-tizenhárom éves.
Untam nagyon az egészet.
Indultam volna le a strandra
Sarokfogózni.
Tördeltem az ágat,
tépdestem a meggyet, megszorítottam,
vöröslő vére serkent.
Aztán egyszerűen
elszöktem, otthagytam
Nagyanyámat.
Késő délután, amikor
hazaértem, a kicsi öregasszony
még ott ült a sámliján a tépett
koronájú meggyfa alatt
és halkan sírdogált.
Nem mertem a szeme elé kerülni.
Paulovics Tamás Szentesen él, úszóedző és irodalombarát, verskedvelő és -mondó, aki olykor versírásra adja a fejét.