Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Jagos István Róbert

Krisztus után 2017

 

A cigi is csak eszköz

akár a reggeli feles,

hogy túléld ezt a napot is.

Mindig ugyanakkor tör rád egy

kényszermosoly vagy egy fel se nézés

a zebrán a szembejövő

nő felé, aki hasonlít anyádra,

csak sokkal fiatalabb és romlottabb.

 

Napi szándékaid kimerülnek

a túlélés lehetőségeiben.

A pina, csak osztriga.

Nem is érdekel, pedig a citrom

elvileg ott van a zsebedben.

 

Félretaposod ezt a zűrzavart,

akár a több éves szandált,

és már nem válogatsz a feliratos

pólóid közül.

 

Elfogadod, hogy

kezeid, már nem keresztelnek.

Poshad a víz szent termeidben.

 

Amit még felismersz, manipulálod.

Szélnek eresztesz sivatagokat,

oázisokba datolyabort csalsz.

 

Közben ütemre jár kezed, lábad.

Ritmikátlan minden, ami rád nő.

2017. június 19.

 

Tudod apa

A fiam arca egy alagút,

ami ha sötét is, a végén

ott a fény. – Tudod apa,

vannak bajok, és ezért

vagyok olykor szerteszét.

 

Én nem félek az alagutaktól.

Hiszen magam is voltam

nemegyszer. – Tudom apa,

anya is mesélte. Olyan leszek

majd, mint most te.

 

Te ne légy olyan, amilyen

én most vagyok. Nézz rám!

Arcom kétely. – Tudom apa,

majd vigyázok. Tudod,

érted és értem.

2017. június 19.

 

jagi.jpgJagos Isván Róbert 1974 tavaszán született Orosházán. Élete nagy részét Hódmezővásárhelyen élte le, ezer szállal kötődik az Ady által csak paraszt Párizsnak nevezett városhoz. Jelenleg Szegeden lakik, nős, két gyermek édesapja. Alkotásaim megtalálhatók több országos irodalmi portálon is. 2009. óta tagja a Kárász Körnek 2011-től az egyik alelnöki posztot is betölti. 2010-ben, barátaival megalapította a Dél-Alföldi Művészeti Kört, amelynek elnöke. 2013-ban rádióműsort (KULT-ÓRA) is szerkesztett, illetve vezetett a hódmezővásárhelyi Radio X-ben, jelenleg a szegedi Civil Hang Rádió munkatársa.
A szerző versei korábban a Szegedilapon: LaktanyavárosEngem ki?; Tudat alatthetedik napBrüsszelTörött lovak, Depravatione