Diószegi Szabó Pál
Boldog az…
„why hears’t thou music sadly?”
–Shakespeare, Sonnet VIII.
Boldog az, akit így szeretnek.
Ha nézem: szíve nő szememnek;
ha nem látom, szavakba zárnám,
hajad kibomló ág a párnán…
Valóvá tenném, pedig papír,
elképzelt álom valóm, ha ír.
Boldog ébrenlét? Sötét verem? –
Ma sem tudom, mi történt velem:
Hangjegyekkel csak felgombolyít,
körödbe zárhat… nem boldogít...
Látom a „lenni vagy nem lenni”-t,
szavakban markolni a Semmit.
2014. XI. 1.
Diószegi Szabó Pál 1974-ben született Hódmezővásárhelyen. A Bethlen Gábor Gimnázium elvégzése után a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán jogászként (1999), majd a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Karán, illetve a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán történelem szakos tanárként diplomázott (2006). Jelenleg ugyanott – a Történettudományi Doktori Iskola doktoranduszaként – oktató, tudományos kutató. Első verseskötete: KaMASZKomédia Shakespeare köpenyében címmel 2007-ben, Szegeden jelent meg. 2011-ben pedig IdőmÉrték, húsz év verseiből (1991–2011) című kötete lát napvilágot Hódmezővásárhelyen. 2014-ben jelentkezett Pár-atlan Én-ek című kötetével (Budapest, Hungarovox) A Szegedi Tudományegyetem által meghirdetett verspályázatok első helyezettje volt 2002-ben, illetve 2009-ben, második díjasa 2005-ben. Verseit − lapunkon kívül − közölte a Szegedtől Szegedig Antológia, az Irodalmi Jelen, a Partium, a Spanyolnátha, a Szegedi Szépírás, valamint a Vásárhelyi Látóhatár. A Szegedi Írók Társaságának előbb alelnöke, majd 2013.- decemberétől elnöke; a Szegedi Szilánkok társalapítója, tagja a Fiatal Szegedi Írók Körének és a Magyar Írószövetségnek. Irodalmárként, történészként szakterületébe a klasszikus antikvitás, reneszánsz és neolatin költészet, valamint a medievisztika és a bizantinológia egyaránt beletartozik.A szerző további írásai a SzegediLapon: Partod értem...; Elém szálltál; Szelíd Természet, természetes szelídség; Pár-atlan Én-ek; Reinkarnáció, kalandregény, történelem...; Miként a tölgy...; Négy haiku; Pufajkás madonna