Czipott György
Pásztorok!...
Ezüst köd szitál, jövőre
kövérke hó is hull talán
vigaszul fenyőre, kőre.
Csönd zizeg a kert oldalán,
ma még menedéket kapott,
sem hetyke dölyf, sem alázat
nem váltja meg a holnapot.
Égbeszállnak mind a házak.
Szeretni rosszul nem lehet.
Jászlához gúzsol képzelet,
ólom ég. Csillag nem ragyog,
fönn, mennyekben nincs karácsony.
Szívünkben, belül a rácson
fölsírnak kisded angyalok.
Murillo: Pásztorok imádása
Czipott György Budapesten született 1951-ben. 1977. és 1991. között a Lapkiadó Vállalat munkatársa, a rendszerváltás után a Heti Kis Újság tervezőszerkesztője, rovatvezetője, majd könyvkiadó, végül újfent kiadványszerkesztő, -tervező. Képzőművészettel is foglalkozik, több verseskötete jelent meg.
A szerző írásai korábban a SzegediLapon: Zaouia, Tozeur felé, Bőrünk rongya; A porondmester Botz Domonkos; 3 vers; Grabrajbejferi; Három vers;Agyaggalamb...; 3 vers; Önélesztés; 3 vers; Lepel; Szárnyak, kezek; Varga Rudolf két verseskönyve elé; Elliníki dimokratía; Hazaszer;Augusztussirató; Ötszögfonák; Fraktál; Gróf Cserkay