Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Harang és kereszt
 

harangeskereszt.jpg

A napokban jelent meg Árpás Károly Harang és kereszt című kötete. A verseskönyvet a borítószöveggel és egy költeménnyel ajánljuk olvasóink figyelmébe:
 
A harang hív, felhívja a figyelmet a szóra. A kereszt nem kínzóeszköz, hanem jelkép és példa: kövessük a Megváltót! Nem a halálban (vagy a megváltásban), hanem az életformában: meghatározó legyen a felebaráti szeretet, mint második legfőbb parancs. A gyűjtemény egyfajta lírai napló: sok benne a jó sor, kép, melyek asszociációkat váltanak ki. Érzékelhető a küzdés, kételkedés; lélek és sóhaj olvasható. Majd az egész kötet erősen egyhúrúvá válik, variáció nélkülivé – egyfajta életzárlattá.
Az illusztrátorok, két fiatal művész: Brzózka Marek és felesége, Szántó Cecília nemcsak azt bizonyítja, hogy a képzőművészetnek köze van az irodalomhoz (horatiusi gondolat), hanem azt is, hogy az élmény összekapcsolja a nemzedékeket.
 
Árpás Károly
Ismeretlen festő „Várandós Mária” képe alá
 
Mária ablak előtt
holdfény az arcán
– körmei holdja
állán a kicsiny lyuk puha húsba veszik
mellei telnek
érnek
gyermeket hordoz öle
feszülő kerek hasát
a szövet még rejti
ó hogy elomolna
ha hite oszlopa nem volna
párnás keze combján
tán a lábát táró kín
görcsét simítja el
vértelen ajka nyílik nyögésre
Józsefet hívja
mert egyedül van
vagy a halától riadt meg éppen
a gyermek él az ölében
míg Mária fenn a képen várja az éjszakát
        
g
y
e
r
m
e
k
 
jöttöd várja világ
 
é
s
 
é
d
e
s
a
n
y
á
d
!
 
 
a kép
jobb felső sarkában
már ragyog az a csillag
 
 
  

arpaskarcsi.jpg

Árpás Károly Jánoshalmán született, 1955. június 21-én. Író, költő, műfordító; irodalomtörténész, történész, középiskolai tanár; közoktatási szakértő. 1980-ben végzett a szegedi JATE magyar-történelem-finnugor szakán. Általános és szakközépiskolai évek után 1988-tól alapítóként a szegedi Deák Ferenc Gimnáziumban tanít. Első művei 1970-ben jelentek meg. 1983-bansumma cum laude doktorált észt kultúrtörténetből. Szépírói és oktatói munkája mellett a 19. század irodalmával, mások közt Jókai Mórral és Madách Imrével foglalkozik, s bekapcsolódott e klasszikusok szövegkiadásába is. A jelenkori alkotók közül Baka István és Gion Nándor életműve érdekli – monográfiaszerű köteteket jelentetett meg róluk. 2007 júliusa óta a SZEGED folyóirat szerkesztőbizottságának a tagja. Munkája elismeréseként 2001-ben és 2008-ban a MTA Kutató Pedagógus Díját kapta, 2004-ben Szeged város Kölcsey-érmét és a Szegedi Akadémiai Bizottság ezüstérmét. 2011-ben megkapta a Magyar Irodalomtörténeti Társaság tanári Toldy-díját.