Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Paulovics Tamás
Hetvennyolc karácsonya
 
Elkoptak a szavak, csak félbehagyott
mozdulatok vannak, már fény se rezdül.
Elment Édesapád.
Hallgatod sárga göröngyök tompa koppanását,
nézed a varjak kavargó kósza vonulását
és állsz a többiek közt talpig feketében.
Elmúlt a január talán.
A szolnoki hídon át mentél a nyomdából,
lejárt a délelőtti műszak.
Kabátod hajtókájáról levetted a gyászszalagot.
A Tisza vize vitte tovább sodorta magával.
Ott és akkor sirattad Őt, aki elment,
a fagyos fémkorlátra dőlve.
Elsirattad a nyári hajnalokat.
Amikor úszott a nap föl a Tiszán.  
Apád föltűzte a horgot és te kérdezted:
dobhatom már Édesapám.
                                                                  2013
 
 
pt.jpg
Paulovics Tamás Szentesen él, úszóedző és irodalombarát, verskedvelő és –mondó, aki olykor versírásra adja a fejét.