A második köztársaság
A Magyar Királyság államformájának megváltoztatásáról az 1946. évi I. törvénycikk beterjesztésekor parlamenti vitát folytattak, majd a gyors vitát követően, még az év február 1-jén hatályba lépett a határozat, amely eltörölte a királyság évezredes intézményét és Magyarországot köztársasággá nyilvánította. Eszmetörténetileg a magyar jakobinusoktól induló, majd a kossuthi emigrációban hangsúlyosan megjelenő köztársasági gondolat 1918-19 fordulóján rövid időre testet öltött a „minden más országtól független és önálló köztársaságban”; végül a második világháborút követően baloldali kezdeményezésre – a szovjet megszállási övezet más országaihoz hasonlóan – hazánkban is kényszer lett az addigi államforma megváltoztatása, s ezt a magyar nemzetgyűlés, a katolikus egyház képviselőivel szemben elfogadta. A második Magyar Köztársaságról és annak megítéléséről a napokban rendezett tudományos fórumot a vásárhelyi Emlékpont, melynek vezetőjét, Miklós Péter történészt Tráser László kérdezte.
A második köztársaság. Beszélgetés Miklós Péterrel