Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Tudomány-történés

...Szegediszciplína...

 

Cikkek

Wilhelm József áttekintése a hadviselés történetéről

2012.08.14

…a ma dúló összecsapások nagyobb része a láthatatlan háttérben zajlik. Ma úgynevezett aszimmetrikus háborúk folynak, melyekben a frontális összecsapások alkalmával olyan fegyvereket vetnek be, amelyeknél ügyelni kell arra, hogy a méregdrágán kiképzett katonák, és az óriási pénzösszegeket elnyelő hipermodern fegyverek nehogy az ellenség kezébe kerüljenek. Ezért is kerülik a szemtől-szembe való harcot. A fent felsorolt fegyverek közé tartoznak a különféle robotgépek, a drónok, továbbá a mikrohullámmal, lézerrel, elektrosokkal működő bénító, vakító, égető fegyverek, továbbá egy ország infrastruktúráját megbénító különleges bombák, hálók. A jelenleg folyó frontális harcok a mai összecsapások látványos, de mind kevésbé döntő részét képezik a háborúknak. Ma az igazi összecsapások az élet minden területén elképzelhető eszközökkel folynak: a látható médiaháborútól, a láthatatlan pénzügyi spekulációkon keresztül, a tömegek elbutító befolyásolásán át egészen az egészségügyi manipulációkig és visszaélésekig. Ide sorolható az is, hogy a mobiltelefonok, Internet révén követhetőek lettünk, úgy fizikai értelemben, mint érdeklődési köreinket tekinthetően is. − Wilhelm József áttekintése a hadviselés történetéről

 

7 kérdés Varga Emőkéhez

2012.05.26

Magonyné Dr. Varga Emőke a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Kar Tanító- és Óvóképző Intézetének főiskolai tanára, valamint a Málnási Bartók György Filozófiai Doktori Iskola oktatója. Fő kutatási területe az irodalom és a képzőművészet határvidéke, az illusztrációk világa, különösen pedig Kondor Béla és Kass János munkássága. Varga Emőke legutóbbi, a L’Harmattan gondozásában megjelent, Az illusztráció – a teóriában, a kritikában, az oktatásban című kötete kapcsán válaszolt hét kérdésünkre.

 

Wilhelm József: Hogyan gyártanak tervszerűen szemetet az 1929-es gazdasági világválság óta?

2012.04.30

…Amíg az őskortól a XX. század kezdetéig egy-egy használati tárgyat úgy állítottak elő, hogy azok legalább egy emberöltőt, de többnyire több generációt is kiszolgáljanak, addig a gyáripari termelésre való átállással, a mérhetetlen profit, haszon utáni vágyakozással, sor került arra, hogy a közfogyasztási cikkek, termékek élettartamát tudatosan lerövidítették. Érthetőbben fogalmazva, a különféle árúkat az 1929-es gazdasági világválság óta tervszerűen úgy gyártják, hogy azok a lehető legrövidebb idő után hasznavehetetlenné váljanak, és a szemétre kerüljenek, hogy helyettük újabbakat vásároljunk, ami a gyártó számára hasznos… − Wilhelm József írása

 

7 kérdés Tóth Istvánhoz

2012.02.10

A „Nyilvánosságtól elzárt 1848-49-es kultúrkincsek bemutatása a nagyközönségnek” elnevezésű projekt keretében Szegeden, a Móra Ferenc Múzeum főépületében kapott helyet a Volt egyszer egy múzeum – válogatás az egykori Aradi Ereklyemúzeum kincseiből címet viselő kiállítás. A tárlatot Dr. Kedves Gyula ezredes, hadtörténész, az 1848/49-es forradalom szakértője, a Hadtörténeti Múzeum főigazgató-helyettese rendezte. A kiállításról Dr. Tóth István történészt, a Móra Ferenc Múzeum főmuzeológusát, a tárlat kivitelezőjét kérdeztük.

 

Nagy Miklós: Francia katonák Szegeden 5. rész

2012.01.27

94 esztendeje annak, hogy Szeged az 1918. novemberi belgrádi katonai egyezmény értelmében francia megszállás alá került. E több mint egy éves időszak Magyarország történetének olyan meghatározó eseményeihez kapcsolódott, mint a polgári demokratikus forradalom, a proletárdiktatúra valamint az ellenforradalmi rendszer hatalomra jutása és berendezkedése... − Nagy Miklós tanulmányának ötödik, egyben befejező része.

 

Nagy Miklós: Francia katonák Szegeden 4. rész

2012.01.26

94 esztendeje annak, hogy Szeged az 1918. novemberi belgrádi katonai egyezmény értelmében francia megszállás alá került. E több mint egy éves időszak Magyarország történetének olyan meghatározó eseményeihez kapcsolódott, mint a polgári demokratikus forradalom, a proletárdiktatúra valamint az ellenforradalmi rendszer hatalomra jutása és berendezkedése... − Nagy Miklós tanulmányának negyedik része.

 

Nagy Miklós: Francia katonák Szegeden 3. rész

2012.01.25

94 esztendeje annak, hogy Szeged az 1918. novemberi belgrádi katonai egyezmény értelmében francia megszállás alá került. E több mint egy éves időszak Magyarország történetének olyan meghatározó eseményeihez kapcsolódott, mint a polgári demokratikus forradalom, a proletárdiktatúra valamint az ellenforradalmi rendszer hatalomra jutása és berendezkedése... − Nagy Miklós tanulmányának harmadik része.

 

Nagy Miklós: Francia katonák Szegeden 2. rész

2012.01.24

94 esztendeje annak, hogy Szeged az 1918. novemberi belgrádi katonai egyezmény értelmében francia megszállás alá került. E több mint egy éves időszak Magyarország történetének olyan meghatározó eseményeihez kapcsolódott, mint a polgári demokratikus forradalom, a proletárdiktatúra valamint az ellenforradalmi rendszer hatalomra jutása és berendezkedése... − Nagy Miklós tanulmányának második része.

 

Nagy Miklós: Francia katonák Szegeden 1. rész

2012.01.23

94 esztendeje annak, hogy Szeged az 1918. novemberi belgrádi katonai egyezmény értelmében francia megszállás alá került. E több mint egy éves időszak Magyarország történetének olyan meghatározó eseményeihez kapcsolódott, mint a polgári demokratikus forradalom, a proletárdiktatúra valamint az ellenforradalmi rendszer hatalomra jutása és berendezkedése... − Nagy Miklós tanulmányának első része.

 

7 kérdés Bene Kálmánhoz

2011.11.29

Bene Kálmán irodalomtörténész, nyugdíjas főiskolai tanár. A József Attila Tudományegyetem magyar-német szakán végzett 1971-ben, 1973-ban doktorált, PhD-értekezését 1997-ben védte meg. 1988-tól a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Magyar Tanszékének oktatója, majd tanszékvezetője. Számos tanulmány, több tankönyv és segédkönyv szerzője. Fő kutatási területe Madách Imre és a XIX. századi magyar színház. 2007-ben Madách-díjjal tüntették ki.

 

« előző

1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10

Következő »