Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Tudomány-történés

...Szegediszciplína...

 

Cikkek

Nobel-díjasok látogatása Szegeden

2014.06.01

Két Nobel-díjas biokémikus érkezett Szegedre a napokban, hogy találkozzon kiemelkedő képességű középiskolásokkal, illetve átadja a Szent-Györgyi Talentum díjat. Professzor Ada Yonath az Szegedi Biológiai Központba látogatott el, Professzor Aaron Ciechanover pedig a Radnóti és a Ságvári Gimnáziumban vett részt kísérleti oktatáson. – A Nobel-díjas professzorok szegedi látogatását és a tudományos elitképzést Professzor Dr. Hegyi Péter szervezte, akit Tráser László kérdezett. (hanaganyag) 

 

Beszélgetés Tomka Béla professzorral

2014.05.19

Európa utolsó száz évének társadalomtörténeti áttekintését megcélzó kötet jelent meg a közelmúltban Londonban. A könyv bemutatja a kontinens társadalmi változásainak legfontosabb területeit, úgymint a család, a népesség, a fogyasztás, a szórakozás és munka, a társadalmi egyenlőtlenségek, a sokszínűség és a mobilitás, illetve az oktatás és a vallás. Az A Social History of Twentieth-Century Europe (Európa társadalomtörténete a 20. században) című kötet szerzője a Szegedi Tudományegyetem professzora. Művében többek között rámutat arra a gyakorlatra is, ahogyan a Kádár-éra fogyasztás-politikája működött. Kádár rendszere – tanulva Rákosiék kudarcából – a padlások lesöprése helyett az ellátás biztonságát, egyes területeken pedig egyenesen az  árubőséget választotta. A minta nyugati, az ideológia keleti volt: piac helyett elosztás. – Tomka Béla professzort, a Szegedi Tudományegyetem Legújabbkori Egyetemes Történeti Tanszékének tanárát Tráser László kérdezte.  (hanganyag) 

 

Rendszerváltásról – negyedszázad után

2014.04.08

Rendszerváltásról – negyedszázad után címmel zajlott kerekasztal-beszélgetés  április 3-án a Szeged Étteremben. A diskurzus résztvevői Csákány Béla matematikus, Csernay László belgyógyász és Baradnay Gyula sebész professzorok voltak, moderátorként Tráser László működött közre. (hanganyag)

 

T. Ágoston László: Lenkey és Szeged

2014.03.11

Lenkey János (a Petőfi által is megénekelt Lenkey kapitány, A kőszívű ember fiai Baradlay Richárdjának mintául szolgáló tiszt) a szabadságharc idején többször is megfordult Szegeden. Először a máramarosszigeti vizsgálat után, amikor gyors menetben Szegedre kellett vonulniuk a szökött Württemberg huszároknak. – T. Ágoston László tanulmánya 

 

Szélpál Szilárd: Célja-e az államnak, hogy biztosítsa polgárai boldogságát?

2014.02.01

...Az állam egy olyan struktúra, amely az ember életének szerves részét kell, hogy képezze, hiszen csak általa lesz képes az egyén élni. Ez a platóni gondolat rendhagyónak tekinthető, hiszen azt mondja ki, hogy az állam, az egy szervezet. Az, ahol egyénként létezni, élni tudunk. Furcsa, ha nézzük az ősembert, aki kis közösségekben tengette mindennapjait, nemigen úgy élte ezt meg, mint egy állam része, állampolgára. A platóni okfejtés vagy megfogalmazás még azért sem lehet jó, vagy esetünkben hiányosnak tekinthető, mert nem számol Ötzivel, aki mint korai előember az Alpok hegyeit járta faluról falura. De ezek a falvak nem voltak államok a szó klasszikus, ha úgy tetszik platóni értelmében. Pedig ha belegondolunk, ezek a falvak jelentették az államokat akkor, a maguk minimális szervezettségi, szervezeti felépítési szintjén... – Szélpál Szilárd esszéje 

 

Példakép a szegedi orvos

2014.01.23

Jelentős elismerésben részesült Dr. Letoha Tamás szegedi kutatóorvos, aki a világ nagy gyógyszercégei számára is végez génterápiás vizsgálatokat. Saját fejlesztési eredménye egy olyan természetes hatóanyag, mely segíthet megelőzni az Alzheimer-kórt is. Mint mondja, mindig küldetéstudat jellemezte, valami olyat alkotni vágyott, ami az emberek javát szolgálja. Dr. Letoha Tamás január 18-án elnyerte a Példakép Alapítvány díját: az év vállalkozói példaképe lett. – Tráser László beszélgetett a kutatóval. (hanganyag) 

 

Növényi eredetű gyógyszerek kutatása

2014.01.18

A magyarországi gyógynövénytermesztés változatlanul nem használja ki hazánk kiváló éghajlati lehetőségeit, amiként a gyógynövények feldolgozása is messze elmarad a követelményektől. Egyedül a farmakognózia szegedi oktatása tart lépést a korszak európai igényeivel – derül ki Dr. Csupor Dezső, a Gyógyszerésztudományi Kar Farmakognóziai Intézete adjunktusának szavaiból Tráser László interjújában. (hanganyag) 

 

A fejedelem, aki az Istent is kereste

2014.01.13

Vágvölgyi Zoltán: A másik Rákóczi – II. Rákóczi Ferenc lelki élete című munkájával megtalálta a középútnak megfelelő higgadt hangot, amelynek egyáltalán nem célja a mai „nagydobra vert” figyelemfelkeltés, sokkal inkább az általa felvetett témán való hosszas elgondolkozás. Kissé nehéz beazonosítani e munka (füzetnyi könyv) műfaját, mert bár történelmi témát dolgozz fel, mégsem beszélhetünk történelmi apparátussal ellátott tudományosan feldolgozott szakmunkáról, ám klasszikus ismeretterjesztő írásról, sőt értekezésről sem. A munka egyfajta különleges átmenetet képez a vallásos irodalom és a történelmi életrajz között. – Wilhelm József recenziója Vágvölgyi Zoltán munkájáról 

 

A szeretet filozófiája

2013.12.06

Karácsonyt a szeretet ünnepeként szoktuk emlegetni. A szeretet az egyik legősibb és legmélyebb érzés, az ókori görög mitológiában Érosz, a szerelem és a vágy istene teremtő istenként is megjelenik. Ám a szeretetnek számos aspektusa létezik. Gyenge Zoltán filozófussal, az SZTE BTK Filozófia Tanszékének tanszékvezető professzorával a szeretet filozófiájáról beszélget Tráser László. (hanganyag) 

 

Wilhelm József: A diktatúrák jellemzői

2013.09.30

radiohead___1984_by_onimatrix.jpg

...A mai, fejlett polgári demokráciák többségében tetten érhetők a katonai eszközöket nélkülöző, rejtőzködő, arc nélküli diktatúrák. Céljukat az ilyen láthatatlan parancsuralmi rendszerek a pszichológia vívmányainak tudatos és precíz alkalmazásával érik el.  Bár filmek sokasága foglalkozik e témával – például a Mátrix – sokan nem látják az ilyen soft-diktatúrák szövevényeit. Pontosan ettől félelmetesek ezen önkényuralmak, és ettől olyan sikeresek is: jól működő demokráciáknak tűnnek, az elnyomás mintegy „fű alatti”, észrevétlen.  A látszólagos jólét által, azt mint eszközt használva sorvasztanak, az ellenállás lehetőségét csírába fojtják a tömegmanipuláció és az oktatás sajátos gyakorlata révén. A másik jelentős, az önkényuralmukat biztosító eszközük a közbeszéd irányítása. Ezekben az országokban a tömegek szókincse és nyelvtani rendszere George Orwell 1984 című regényének újbeszél nyelvéhez hasonlóan csökevényesedik, azaz olyan lecsupaszított nyelvvé alakul, amelyben már csak alapfokon, az elemi közlés szintjén képesek kommunikálni és némelyest érteni is egymást az emberek. A beszéd silányulásával párhuzamosan a gondolkodás is satnyul, ez pedig a soft-diktatúrák erősödését, manipulációs lehetőségeinek kiszélesedését segíti elő. – Wilhelm József írása 

 

« előző

1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10

Következő »