SzegediLap

Budapesti templomokban nyugvó jeles személyek adattára címmel jelent meg egy karcsú füzet, amely több mint 740 személy adatait tartalmazza, felekezetre való tekintet nélkül, kerületekre bontva. Az 1980-as években kezdődött szokás mára szinte általánossá vált, nevezetesen „urnatemetők” létesülnek az altemplomokban, oldalkápolnákban, írja a kiadvány szerzője, a szegedi Tóth Tamás temetőkutató. Ezeket a templomi sírhelyeket tekintette át, jeles személyeket keresve a szerző, aki több mint két évtizede dolgozik nagy álma megvalósításán, azaz a neves magyarok sírhelyeinek föltárásán a nagyvilágban... – Tóth Tamás szegedi történészt, temetőkutatót Tráser László kérdezte. 

Két Nobel-díjas biokémikus érkezett Szegedre a napokban, hogy találkozzon kiemelkedő képességű középiskolásokkal, illetve átadja a Szent-Györgyi Talentum díjat. Professzor Ada Yonath az Szegedi Biológiai Központba látogatott el, Professzor Aaron Ciechanover pedig a Radnóti és a Ságvári Gimnáziumban vett részt kísérleti oktatáson. – A Nobel-díjas professzorok szegedi látogatását és a tudományos elitképzést Professzor Dr. Hegyi Péter szervezte, akit Tráser László kérdezett. (hanaganyag) 

Európa utolsó száz évének társadalomtörténeti áttekintését megcélzó kötet jelent meg a közelmúltban Londonban. A könyv bemutatja a kontinens társadalmi változásainak legfontosabb területeit, úgymint a család, a népesség, a fogyasztás, a szórakozás és munka, a társadalmi egyenlőtlenségek, a sokszínűség és a mobilitás, illetve az oktatás és a vallás. Az A Social History of Twentieth-Century Europe (Európa társadalomtörténete a 20. században) című kötet szerzője a Szegedi Tudományegyetem professzora. Művében többek között rámutat arra a gyakorlatra is, ahogyan a Kádár-éra fogyasztás-politikája működött. Kádár rendszere – tanulva Rákosiék kudarcából – a padlások lesöprése helyett az ellátás biztonságát, egyes területeken pedig egyenesen az  árubőséget választotta. A minta nyugati, az ideológia keleti volt: piac helyett elosztás. – Tomka Béla professzort, a Szegedi Tudományegyetem Legújabbkori Egyetemes Történeti Tanszékének tanárát Tráser László kérdezte.  (hanganyag) 

Rendszerváltásról – negyedszázad után címmel zajlott kerekasztal-beszélgetés  április 3-án a Szeged Étteremben. A diskurzus résztvevői Csákány Béla matematikus, Csernay László belgyógyász és Baradnay Gyula sebész professzorok voltak, moderátorként Tráser László működött közre. (hanganyag)

Lenkey János (a Petőfi által is megénekelt Lenkey kapitány, A kőszívű ember fiai Baradlay Richárdjának mintául szolgáló tiszt) a szabadságharc idején többször is megfordult Szegeden. Először a máramarosszigeti vizsgálat után, amikor gyors menetben Szegedre kellett vonulniuk a szökött Württemberg huszároknak. – T. Ágoston László tanulmánya 

...Az állam egy olyan struktúra, amely az ember életének szerves részét kell, hogy képezze, hiszen csak általa lesz képes az egyén élni. Ez a platóni gondolat rendhagyónak tekinthető, hiszen azt mondja ki, hogy az állam, az egy szervezet. Az, ahol egyénként létezni, élni tudunk. Furcsa, ha nézzük az ősembert, aki kis közösségekben tengette mindennapjait, nemigen úgy élte ezt meg, mint egy állam része, állampolgára. A platóni okfejtés vagy megfogalmazás még azért sem lehet jó, vagy esetünkben hiányosnak tekinthető, mert nem számol Ötzivel, aki mint korai előember az Alpok hegyeit járta faluról falura. De ezek a falvak nem voltak államok a szó klasszikus, ha úgy tetszik platóni értelmében. Pedig ha belegondolunk, ezek a falvak jelentették az államokat akkor, a maguk minimális szervezettségi, szervezeti felépítési szintjén... – Szélpál Szilárd esszéje 

Jelentős elismerésben részesült Dr. Letoha Tamás szegedi kutatóorvos, aki a világ nagy gyógyszercégei számára is végez génterápiás vizsgálatokat. Saját fejlesztési eredménye egy olyan természetes hatóanyag, mely segíthet megelőzni az Alzheimer-kórt is. Mint mondja, mindig küldetéstudat jellemezte, valami olyat alkotni vágyott, ami az emberek javát szolgálja. Dr. Letoha Tamás január 18-án elnyerte a Példakép Alapítvány díját: az év vállalkozói példaképe lett. – Tráser László beszélgetett a kutatóval. (hanganyag) 

A magyarországi gyógynövénytermesztés változatlanul nem használja ki hazánk kiváló éghajlati lehetőségeit, amiként a gyógynövények feldolgozása is messze elmarad a követelményektől. Egyedül a farmakognózia szegedi oktatása tart lépést a korszak európai igényeivel – derül ki Dr. Csupor Dezső, a Gyógyszerésztudományi Kar Farmakognóziai Intézete adjunktusának szavaiból Tráser László interjújában. (hanganyag) 

Vágvölgyi Zoltán: A másik Rákóczi – II. Rákóczi Ferenc lelki élete című munkájával megtalálta a középútnak megfelelő higgadt hangot, amelynek egyáltalán nem célja a mai „nagydobra vert” figyelemfelkeltés, sokkal inkább az általa felvetett témán való hosszas elgondolkozás. Kissé nehéz beazonosítani e munka (füzetnyi könyv) műfaját, mert bár történelmi témát dolgozz fel, mégsem beszélhetünk történelmi apparátussal ellátott tudományosan feldolgozott szakmunkáról, ám klasszikus ismeretterjesztő írásról, sőt értekezésről sem. A munka egyfajta különleges átmenetet képez a vallásos irodalom és a történelmi életrajz között. – Wilhelm József recenziója Vágvölgyi Zoltán munkájáról 

Karácsonyt a szeretet ünnepeként szoktuk emlegetni. A szeretet az egyik legősibb és legmélyebb érzés, az ókori görög mitológiában Érosz, a szerelem és a vágy istene teremtő istenként is megjelenik. Ám a szeretetnek számos aspektusa létezik. Gyenge Zoltán filozófussal, az SZTE BTK Filozófia Tanszékének tanszékvezető professzorával a szeretet filozófiájáról beszélget Tráser László. (hanganyag)