SzegediLap

Egy nagy formátumú professzornak, Kedvessy Györgynek állított méltó emléket Kata Mihály emeritus professzor. Akik még személyesen ismerhették, mindenképpen figyelemre méltó személyiségként őrizték meg emlékezetükben a Szegedi Tudományegyetem egykori (1963-67) általános rektorhelyettesét, a Gyógyszerésztudományi Kar többször újraválasztott dékánját, gyógyszerészek nemzedékeinek tudós oktatóját, szakmája kiváló művelőjét. A JATEPress kiadó által most megjelent dokumentum-kötet szerzőjével Tráser László beszélgetett.

A mai, világméretű vándorlások közvetve vagy közvetlenül átszövik szinte a legtöbb ember életét. A migránsok létszámát tekintve különféle adatok találhatók a világhálón. Az 60 milliótól a 210 millióig terjedő skálán bizonnyal más-más nézőpontból számlálták össze az el- és kivándoroltakat. A migrációt kétféle megközelítésből lehet és kell szemlélni, az első az egyéni esetek szemszögéből, a második a tömegek, a massza mozgása irányából. Én ez utóbbi nézetből próbálom megvilágítani a problémát egy rövid történelmi áttekintéssel. – Wilhelm József írása

Bálint Sándor néprajztudósnak, a szögedi nagytáj jeles kutatójának munkássága mindmáig megkerülhetetlen a folklorisztikában – és nem csak ott. A szegedi egyetem néprajzi tanszékének vezetője, Barna Gábor professzor a kiváló néprajz szakos hallgatók részére Bálint Sándor-érmet alapított. Idén, a szegedi néprajzi konferencia alkalmából beszélgetett Barna Gábor professzorral Tráser László.      

…Az erőszakcselekmények egyidősek az emberiséggel, de a terror szó nem olyan régi, mint azt gondolnánk. Csupán egy 220 éves fogalommal állunk szemben. A terror kifejezés ugyanis a francia forradalom egyik rövid korszakával, az 1793 és 94 között fennálló jakobinus diktatúrával, annak rémuralmi rendszerével köthető össze. Maga a szó a francia/latin la terreur-ből ered, amit legárnyaltabban úgy lehetne lefordítani, hogy félelemkeltésen alapuló hatalomgyakorlás… – Wilhelm József írása

A napokban temették el a szegedi orvosegyetem néhai rektorát, Szilárd János professzort. Szilárd János 1985-től vezette az akkor még Szent-Györgyi Albert nevét viselő orvosegyetemet, s egészen a rendszerváltásig állott az intézmény élén. Szilárd János az akkori Ideggyógyászati Klinika igazgatójaként orvosi etikát is oktatott a hallgatóknak. A professzorra Julesz János emeritus professzor emlékezett, akit Tráser László kérdezett.  

Akit időnként megtámad a migrénes fejfájás, az a legtöbbször bármit megadna, csak múljon el a gyötrelem. Sajnos, ezt a betegséget az európai lakosok közel 15 %-a ismeri. Krónikus formája súlyos életminőség-romlást, illetve munkaképesség csökkenést okoz. Most éppen egy tucat egyetemi kutató fogott össze – egy kaliforniai egyetemtől a szegedi orvos- és gyógyszerészkaron keresztül a természettudományi karig –, hogy vizsgálják a migrénes fejfájás lefolyását és új gyógymódokat keressenek. A vállalkozás súlyát jelzi az Európai Unió 6 millió eurós támogatása. – Tráser László összeállításában először Vécsei László orvos-akadémikust, a szegedi kutatócsoport vezetőjét, majd Fülöp Ferenc vegyész akadémikust hallják. (hanganyag)

Szeptember derekán az ország több egyetemi városából, ahol orvosi fakultás működik, a helyi Limfóma klubok tagjai Budapesten, a Szt. István-téren demonstráltak, előtte az EMMI-ben előadásokon vettek részt. Tráser László összeállításában először egy gyógyult beteg, Tóth Attila mondja el nyirokrákos megbetegedése észlelését, emlékezik gyógyulására, majd Gulyás Mária, a Szegedi Limfóma Klub vezetője, a II. sz. Belgyógyászati Klinika Hematológia részlegének főnővére beszél munkájukról. Beszámolójuk egyben biztatás a többi betegnek: ebből a kórból is meg lehet gyógyulni! – Limfóma Klub Szegeden (hanganyag)

Rendkívüli esemény történt: az SZTE Nőgyógyászati klinikáján egészséges újszülöttnek adott életet egy olyan kismama, akin korábban sikeres méhnyakrák műtétet hajtottak végre. Az újszülött császármetszéssel jött világra, édesanyja és ő maga is jól van – hangsúlyozta dr. Németh Gábor, a női klinika professzora Tráser Lászlónak.

A nagy kérdés, amely sokakat foglalkoztat, hogy az idei nyár vajon kivételes, extrém időjárással jellemezhető, vagy az ehhez hasonló klíma lesz gyakori a jövőben a Kárpát-medencében? – Tráser László erről kérdezte Mezősi Gábor éghajlatkutató professzort. (hanganyag)

Augusztus 20-át közel egy évezrede ünnepeljük, jóllehet változó tartalommal, hiszen először államalapító Szent István király ünnepe volt, amiről Szent László király határozott még az 1080-as évek elején, egészen pontosan 1083-ban. Később is egyik legfontosabb ünnepünk maradt, az évszázadok alatt azonban változott, bővült, alakult az ünnep tartalma. Erejét, fontosságát jelzi, hogy még hazánk idegen megszállása idején is megmaradt. Az ünnep történetéről beszél Miklós Péter történész, akit Tráser László kérdezett. (hanganyag)