SzegediLap / Petró János: Thealter cédulák 6.

Petró János

Thealter cédulák 6.

A lehangolt gitár hangja

„nekem a tánc verejtéke ugyanaz,

mint nyírfának a kék holdfény”

Lee Gil Won: Miért táncolok?

Balogi Virág és Weiner Sennyey Tibor fordítása

A lehangolt gitár hangja szép. Egy órányi játék után a táncos lány és a gitáros fiú összeölelkezve táncolnak a színpadon. Miközben a fiú játszik, a lány hátranyúl és a gitáron szép lassan lehangolja a húrokat. A kép szép, a disszonáns hangokból felépített zene is szép. A lány kibújik az ölelésből, szép lassan kisétál a képből. A fiú játssza tovább fájdalmas, megindító dallamait. A másik lány elsétál előtte, s kihúzza a gitárból az erősítőkábelt. Így tépi szét durván a korábbi ölelést. Marad a néma gitáros fiú és marad a gitárerősítő zavaró sercegése. És marad egy óra tánc és zene megnyugtató emléke.

Mert a sorok írójában előző este még az is felmerült, visszaadja jegyeit, elnémul, mert annál lejjebb már talán nincs is, mint amit akkor látott. De szerencsére nem tette. Így aztán a táncelőadás első perceiben láthatta, ahogyan a három fiatal táncos a klasszikus balett mozgásvilágát idézve, barokkos zene lágy dallamaira táncolva megmutatja, hogyan is lehet szépen mozogni az intim érintések határát feszegetve, mintegy feledtetve, felülírva az előző éjszaka dilettáns színházának bántó pornográfiáját. Van remény...