Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Petró János

Az utcában megrekedt a szörnyű hőség...

 

Amikor a könyv kezdetekor Raszkolnyikov kilép az utcára, ingerlékeny és feszült. Pénzügyi gondjai vannak, miközben egészen vakmerő dolgokat tervez. Tömeg és forgatag. Az utcában megrekedt a szörnyű hőség. Mindezt átéli a néző is, aki a nyáresti hőségben 20-25 percet áll a Zsina udvarán bebocsátásra várva. Habár mindez nem szándékos, mire bejutunk, tökéletesen felspannolt lelkiállapotban vagyunk, hogy belezuhanjunk Horváth Csaba Bűn és bűnhődésébe.

p2160566-1600.jpg

A társulattól már megszokott lecsupaszított színpadkép mellett a játék és a szöveg szálkás egyszerűségével is meg kell küzdeni annak, aki valamennyire részese akar lenni az éjszakába nyúló estének. Időnk van, az első felvonás olyan következetesen telepedik ránk mintegy két órányi időtartamával, hogy igazából nem is hallatszik türelmetlen fészkelődés a nézőtérről. Borzasztó nehéz feladat eljátszani és befogadni is.

p2160584-1600.jpg

Sajnos a szünet a legnagyobb tévedés. A néző, akit az udvarra tereltek kénytelen valamilyen szinten belenézni egy más, a Bűn és bűnhődéssel teljes mértékben disszonáns produkcióba. Kitépnek valamiből, amibe olyan szinten vagyok benne, hogy azt se tudom merre járok. Kitépnek, földbe döngölnek, megtaposnak. Nem magával a produkcióval van bajom, csupán a hellyel és az idővel.

p2160592-1600.jpg

A hosszú monológokkal széthúzott első felvonás éppen csak megtizedeli a nézőket, a többség kíváncsi a folytatásra. És igazuk van, a második felvonás már sokkal ritmusosabb, dinamikusan halad a végkifejlet felé. Nehéz ilyet mondani egy majdnem négyórás előadásra, de szinte már elkapkodottnak is tűnhet. Szép és egyszerű Horváth Csaba világa. Amint megszokjuk, teljes jogú részesei lehetünk a játéknak. A Bűn és bűnhődés óriási munka, fizikailag és lelkileg is. Sokat kivesz színészből és nézőből egyaránt. De abban talán mindenki egyetért, hogy ezt mindenképpen látni kell.

p2160664-1600.jpg

Fotó: Révész Róbert, MASZK

Thealter
Forte Társulat-Szkéné Színház (Budapest): Bűn és bűnhődés
 
 
pj.jpg
Petró János költő, újságíró, szerkesztő. 1958-ban született, Szegeden él.
 

A szerző írásai korábban a SzegediLapon: A bolondok hajója; Egy laptoptáskányi könyv; Az első 25 év...; Még egyszer a szurkolásrólÉn kérek elnézést; Az én váram; Valami fekete érthetetlen szörnyűségPartizándalokVB-arany 700 pengő kölcsönbőlMint egy tündérHajrá Szeged!Egy apa-lány kapcsolatA szegedi TurulNemnézőszámVidd haza a kapufátAmikor még nem volt szurkolói kártyaElőolimpia a szomszédanKell egy csapatA Szent Mihály StadionA legfurcsább nevű magyar olimpikon;  Thealter cédulák 10.Thealter cédulák 9.Thealter cédulák 8.Thealter cédulák 7.Thealter cédulák 6.Thealter cédulák 5.Thealter cédulák 4.Thealter cédulák 3.; Thealter cédulák 2.; Thealter cédulák 1.Az álom tenyerénKét vers a költészet napjáraKarácsonyi énekÜres papírlapokSzegedi Jazz NapokIsten parancsára tettem„Elszaladni késő, itt maradni kár”A börtön ablakába...Tudok énekelni, de nincs hangomSzukafattyakDicső híre-neve fennmaradt örökreHa fojtogatszA bomlás hideg kabátja lazulFájdalmas és bús emlékezés (színházcédulák, Thealter 23)VersekRémmese és elfeledett énekSzt. István térEgy nyár végeHárom versAkik lebegnek, azok jól vannakMágikus realizmusHaza a bivaly hátán