Petró János
„Elszaladni késő, itt maradni kár”
– színházcédulák –
Megkísért a hajnal
Az utcasarkon áll
Két kezét erősen karba téve vár
Elszaladni késő, itt maradni kár
Az utcasarkon áll
Két kezét erősen karba téve vár
Elszaladni késő, itt maradni kár
(Vető János – Trabant zenekar)
Döbbenetes volt éjszaka a felismerés, két ennyire különböző világ hogyan érheti el ugyanazt a végeredményt, a nézőtér csendes unalmát. S ha úgy vesszük Raúl „Nene” Vargas Torres unalma volt a tisztességesebb.
Volt két előadás. Volt a Bányavakság, a székely-nagymagyar rögvalóról, rengeteg szöveggel, kétségkívül sajátos humorral és a kötelező cuccokkal. Pálinka, káromkodás, „szőröstalpú” románozás, korrupció minden mennyiségben, na és kábítószer. És volt az Én vagyok te, a kolumbiai rögvaló, vagyis a kötelező cuccok: katonai diktatúra, foci, kábítószer és a mindent átszövő katolikus vallás.
Székely Csaba darabja pedig eleve sikerre van ítélve, odateszi azokat a mondatokat, amikre manapság illik összekacsintani, mert szabadságharcos mindenki ebben az országban (ezek szerint a határon túl is), ez a rohadt harc ássa végtelen árkát a partizánok közé. De az erősen szövegközpontú előadás többször megakad, tanácstalan, mint egy defektes kerékpár az út szélén. És Ince, a korrupt polgármester csak ül szótlanul a széken, ha már nincs más, iszik egy pohár pálinkát s néz maga elé. A kerékpár meg csak hever tovább.
Raúl „Nene” Vargas Torres egy távoli, még mélyebb, még kilátástalanabb szabadságharc gyermeke. A magyar korrupció neki csak apró játszadozás, a diktatúra apró engedményei, foci, Isten, kábítószer sehová nem vezetnek. Az eredmény ugyanaz. A mese vége az unalom. Ebből az unalomból a fesztivál szekerét péntek estére a Dekadencia, Mr Pejo’s Wandering Dolls utcaszínháza húzta ki.
Thealter 23
Szkéné Színház – FÜGE Produkció (Budapest): Székely Csaba: Bányavakság
Dimitri Színházi Iskola (Svájc): Raúl „Nene” Vargas Torres (Kolumbia): Én vagyok te
Fotók: Révész Róbert (MASZK)
Petró János költő, újságíró, szerkesztő. 1958-ban született, Szegeden él.
A szerző írásai korábban a SzegediLapon: A börtön ablakába...; Tudok énekelni, de nincs hangom; Szukafattyak; Dicső híre-neve fennmaradt örökre; Ha fojtogatsz; A bomlás hideg kabátja lazul; Fájdalmas és bús emlékezés (színházcédulák, Thelater 23); Versek; Rémmese és elfeledett ének; Szt. István tér; Egy nyár vége; Három vers; Akik lebegnek, azok jól vannak; Mágikus realizmus; Haza a bivaly hátán