SzegediLap

A bolondok hajója, a kormányos és kapitány nélküli lélekvesztő a középkor óta szinte töretlen lendülettel vonul át a kultúra történetén. A szóbeszédekből irodalmi művek sokasága, színdarabok és filmek keletkeztek. Bolondok hajója, bolondok szigete. A szabadság és a bezártság egyidejű megjelenése. Az örök kérdés, a németalföldi folyókon a Rajna mentén, a flandriai csatornákon hajóra rakott és útjára engedett bolondok kinek a megtisztulását szolgálták? A közösségét, amely ilyen módon szabadult meg szent őrültjeitől? A bolondokét, akik a hajón szabaddá váltak, de valójában ez a hajó volt a börtönük is? – Petró János Thealter cédulája a második napról

...néztem előadást is, a Via Negativa nemzetközi társulatától a Manipulációkat, és a korábban említett igényeim közül egyet sikerült kielégíteniük. Ez konkrétan a napszámosság volt, mert ha mást nem is, de az elvégzett munkát jól láthatta bárki. Az összes többi a már megszokott sablon, a meztelen testüket eszközként használó színészek, a pengeéles kések, a fizikailag és lelkileg végtelenségig megalázott és kihasznált színésznő. A közönség reagált, bár a gitárral és mikrofonállvánnyal meztelenül összekötött énekest igazából nem egy néző, hanem a fesztivál bloggere és fotósa szabadította ki, de ezek után aki kapható volt rá, aktívan részt vehetett a játékban, legyen az rágógumi rágás vagy baba sétáltatás... – Petró János Thealter cédulája az első napról

Jeles Andrással kezdődött. Persze azelőtt is volt színház és azután is. Ám a 8:15-ös Csoport rendezvényén filmen levetített előadás, A Mosoly birodalma a Monteverdi Birkózókör tolmácsolásában valamit átírt bennem. Ha jól gondolom az időt visszafelé, ez csak két-három évvel lehetett az első Thealter Fesztivál előtt. Mindent, amit színházról tudok, azt a nézőtéren ülve szereztem meg. Nem sok, de mégis pótolhatatlan. Talán mind a huszonöt fesztiválból láttam legalább egy előadást. Talán. Mert színházról írni, csak jóval később kezdtem el. – Petró János első Thealter cédulája

Az idén 25. alkalommal jelentkezik a THEALTER, Magyarország legrégebbi, évente megrendezett nemzetközi színházi fesztiválja, a hazai színházi élet egyik legrangosabb, európai viszonylatban is jegyzett összművészeti eseménye. Az Európai Fesztivál Szövetség EFFE-minősítését elnyert művészeti fesztivál július 17-25. között várja Szegeden a színházkedvelőket.

Akik rajonganak az operáért és nincsenek túl nagy elvárásaik Katarina Witt szereplését illetően, azoknak bátran ajánlhatom ezt az előadást – de ha nem bírják az olasz nyelvet, szigorúan csak a hátsó sorokból nézzék! A zene, a színészi munka és a tánckar kétség kívül emeli a produkció fényét, így összességében egy nézhető, jó nyitódarabot kaptunk. – Jordán Renáta az Álarcosbálról

Az 1991-ben alapított THEALTER mára a hazai színházi élet egyik legrangosabb, nemzetközi viszonylatban is jegyzett, az elmúlt több mint két évtizedben összművészeti eseménnyé bővült fesztiváljává vált, ahol a színház előadások kínálatát kiállítások, koncertek, szabadtéri és gyermekprogramok egészítik ki. A fesztivál szelleméről, az idei tervekről Tráser László kérdezte Balog Józsefet.

Korunk népének operája a musical, ezért az idei Szegedi Szabadtéri Játékok is ebben a műfajban tartja a legtöbb előadást, mondja Herczeg Tamás igazgató. És egy szabadtéri színpadon szokatlan mester darabja is látható lesz, jelesül Shakespearetől a Tévedések vígjátéka. További különlegességként korcsolyapálya várja a nagyérdemű közönséget az  Álarcosbál előadásán. A Szegedre szóló nyári invitációt Tráser László készítette. (hanganyag)

Szent Genéziusz színész Kr. u. 300 körül halt vértanúhalált, mert nem volt hajlandó a színpadon kigúnyolni a kereszténységet. Ő a színészek és a színházi szakma védőszentje, akit komédiásként szoktak ábrázolni, amint a színpadon áll, angyaloktól övezve. 2012 őszén Genéziusz nevét választotta magának egy szegedi színtársulat, amely az elmúlt években vígjátéktól tragédiáig, klasszikusoktól kortárs szerzők darabjaiig számos előadást állított színpadra. – A társulat vezetőjét, Horváth Istvánt kérdeztük.

Félszáz évvel ezelőtt, éppen ebben a hónapban, januárban kezdte meg színházi rendezői pályáját Sándor János, a Szegedi Nemzeti Színház nyugalmazott főrendezője. Erről is, valamint a színházról általában kérdezte őt Tráser László. (hanganyag)

A 2014-es Szegedi Szabadtéri Játékokon parádés szereposztással mutatták be Kodály Zoltán Háry János című daljátékát. Az előadásban Gálvölgyi Jánost is láthatta a nagyérdemű: Ebelasztin báró szerepében. – A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésszel Lukács Máté beszélgetett.