Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Próza

Cikkek

Tráser László: Cédulák... (17.)

2012.06.24

…a termés lassan beérik. Több évtizedes hülyítés, elképesztő embertömeg érdeklődésének kézben tartása erőszakkal, s ezáltali módszeres lebutítása nem folyhat büntetlenül: amerikai szövegelemzők szerint az idén elnökválasztásra készülő USA prominenseinek a kampánybeszédekben használt szókészlete nem haladja meg egy 14 éves gyerekét. Ezen a szinten mondják el az ország gondjait és a megoldást is így kínálják. Tőmondatokban, amelyeket a tv-híradók még tovább tömörítenek… Végletekig egyszerűsített, növényi élet az amerikai álom. Nos, hát ők találták fel a modern demokráciát, amit azután elterjesztettek a világban. Nálunk is. − Tráser László cédulái

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Próza

Erdei Lilla: Tökéletesen hamis

2012.06.21

A zongorához ül, megigazítja a mikrofont, majd leüti az első hangot. A moraj elcsitul, a kocsma egyszeriben olyan lesz, mint egy koncertterem. Először csak pöntyög, ki-kikacsint, variálja Beethovent, akit különösen stílszerűnek érez ebben az ázott cukormázszerű közép-európai városban – aztán jelez a bandának, a zene átcsap, az emberek pedig azt kapják, amiért ebbe a pincébe ereszkedtek: az elvetemült, koszos rockabilly-vágtából kopogva ütköznek ki Toby „Collie” Collins szándékosan félrehangolt zongorajátékának csontjai. – Erdei Lilla novellája

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Próza

Tráser László: Cédulák... (16.)

2012.06.17

…a 90 év fölötti Biszku Béla eszelős indulata Nagy Imre ellen: megérdemelte, amit kapott! ’56 ellenforradalom, hősei gyilkosok, a szovjet hadsereg „velünk” volt, ha nincsenek, győznek az ellenforradalmárok. És mondja dühtől sziszegve, mint a megszállott. Félszáz év után is. Nincs irgalom, ő nem felelős senki haláláért, arról a bíróság döntött. A tévések tapintatosan nem mutatják a villát, s benne a szobákat, ahol él ez az ártatlan öreg harcos. S mielőtt eltévednénk felőle: csak azért nincs akár milliónyi híve ma is, mert ilyen nagy kort élt meg, így kihaltak körülötte. Továbbá mindig is rossz híre volt: sötét alak. Egyébiránt két világot élünk, ezt végre jó lenne megérteni: az üldözöttek és az üldözők, amíg élnek, nem lesz köztük kézfogás. Gyerekeik térfelet válthatnak, de elődeik soha. Történelmünk sem egy van s nem is lesz. Utóbb formáljuk a Múltat, mit mondhatunk el, s mit kell még mindig titkolni, mígnem elfogy az emlékező, de még előbb az érdeklődő… − Tráser László cédulái

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Próza

Tráser László: Cédulák... (15.)

2012.06.10

…az európai demokrácia fellegvára, sokévszázados konföderációs köztársaság, a pénz fő fészekrakó helye, az örök semleges Svájc. Igaz, a második háború idején egy darabig visszaadták a hozzájuk menekült zsidókat a németeknek, de erről manapság már nem illendő beszélni. Szóval Svájc, ahol a banktitok mindennél szentebb, és ahol a közelmúltban népszavazáson döntöttek a legutóbb felvett uniós tagállamok bevándorlóiról a következőképpen: nem kívánatosak. Egy 35 éves magyar közgazdásznő települt onnan haza nemrégiben, mondván: 95%-ban kulturált polgárokkal találkozott, de azért olykor megállították a lépcsőházban, utcán: maga idegen és elveszi a gyerekeink elől a munkahelyeket! Mások az iránt érdeklődtek nála: van-e Magyarországon repülőtér, és mivel utazik haza? A demokráciához (kivált az Európai Unióhoz) polgárainak fel kellene nőniük. Különben a tudatlanság letaglózza az egész építményt… Kár lesz érte…. − Tráser László cédulái

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Próza

Évek könyvei

2012.06.08

CHG könyvhét-első-napi blogbejegyzése...

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Próza

T. Ágoston László: Sári

2012.06.05

t.jpgAz asszony elballagott a temetői kúthoz, hogy kicserélje a virágtartóban a korábbról ott maradt poshadt vizet. Virágtartó – gondolta Bence. – Azaz, a leánykori nevén befőttes üveg. No, de miért is lenne más? Az apja temetése után néhány nappal ellopták a sírról a szép, simára csiszolt műkő virágtartót virágostul, meg a koszorúk egy részét is. Az utóbbit a drót miatt. Ragyogóan lehet kötni rá új koszorút… A virágtartó helyett hoztak befőttes üveget, meg üres, félbevágott mosószeres flakont. Az ronda, de legalább ott marad, nem lopja el senki. Most is azzal van tele a temető. Hová lett az ember önbecsülése, ha már a holtak emlékét se tiszteli? – bólintott a saját eszmefuttatására. – Mert az élő legalább visszaszólhat, ha tudja, akár meg is védheti magát, de a halottnak már csak az emléke marad… Az pedig szent, azt senkinek nem szabad bántania. – T. Ágoston László novellája

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Próza

Tráser László: Cédulák... (14.)

2012.06.03

Isten hozta magukat, a Gyergyó völgyében, köszönjük, hogy eljöttek itthonra, magyar földre. Maguknál sokan nem értenek bennünket. Nekünk ez a hazánk, itt van eltemetve az apám, a nagyapám meg az ükapám is, itt éltek, dolgoztak. Mi arról nem tehetünk, hogy a határok átvonultak felettünk, de mi itt maradtunk. Amíg maradunk egy páran, akik vállalják, hogy magyarok, addig ez magyar föld. Ez nem politika, mi magyarok vagyunk. Köszönjük, hogy eljöttek hozzánk. − Erdélyben fogadták így a csíksomlyói búcsúba tartó zarándok-vonat utasait, hallom a riportot. Amolyan körmeneti éneklés hallatszik, kicsit kántáló alkalmi kórusban könyörögnek: Boldogasszony anyánk, régi nagy patrónánk, ne feledkezzél meg rólunk, szegény magyarokról, édes hazánkról… Sokunk szíve összeszorul. Erdélyi magyarok mennek ki az ismeretlen nevű falusi állomásokra, egy asszony orgonával, mert jönnek a magyarok. Valaki fölemlegeti, egyszer már jöttek, mesélte az édesapja, akkor volt jó világ, csak rövid ideig tartott, 1940 és ’44 között. Mindjárt kattognak a kerekek, megy a vonat tovább a „nyeregbe” ahol majd imádkoznak azokért is, akik megtartották magyarságukat. Zavaros, zaklatott, mindenféle politikától fertőzött, kapkodó itthoni világunkban talán nem is értjük őket, akiknek most egyszeriben ünnep nyílt, mert lám nekik is vannak rokonaik, egy egész vonattal. − Tráser László cédulái

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Próza

Tráser László: Cédulák (13.)

2012.05.29

Kádár élete utolsó KB ülésén valami iszonyú jelenetet rendezett és összefüggéstelen beszédet mondott, a Halott Embert emlegetve. Vélhetőn egész életében Nagy Imre árnyéka kísértette, mint iszonyú erővel eltitkolt halálfélelme. A legenda szerint, halálos ágyán papot kért. – Tráser László cédulái

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Próza

Tráser László: Cédulák (12.)

2012.05.21

nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut utána, hanem a könyörülő Istené. Pál apostol idézi a latin mondást, mely máig igaz lehet Sikerre, Szerelemre, Győzelemre, kinek mi a boldogság. De jól vigyázz, mert senki nem mondhatja magát véglegesen boldognak halála előtt, még ha hiszi is. Így tartották a régi görögök – lásd Oidipusz király történetét… A Boldogság, mondták a filozófusok, csupán pillanatnyi adomány, melyet rögvest elsodor, betemet az Idő… De azért mi is szeretnénk kiválasztottá válni sokan, ha csak pillanatnyi boldogságért is… – Tráser László cédulái

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Próza

Tráser László: Cédulák (11.)

2012.05.14

– nézem Raffaello egykori firenzei, majd vatikáni reneszánsz festő Athéni iskola című képét, Platón és Arisztotelész lenyűgöző alakját. Mindketten arányos, Szellem uralta férfiak, az öreg Platón és az élete virágjában lévő Arisztotelész. Platón jobb keze utánozhatatlan mozdulatával, ujjal az ég felé mutat, az ideák világára. Ott az Igazság! Arisztotelész göndör fürtös fejével, szilárd eltökéltséggel tekint Mesterére, karját középen kinyújtva tartja, ujjait békítően tárja szét,! A jó közép, távol a szélsőségektől, sem fönt, sem lent, ott a járható közép. Platón és Arisztotelész, ezredévek óta bölcsek ők, a legkiválóbbak közül, kiket az európai kultúra valaha is fölmutatott. És ékkő Raffaello, az ifjan elhunyt röneszánsz föstő, aki oly édes gyönyörű nőket ismert, hogy látásukra máig hevesen földobog a férfiszív. Szép és bölcs mind, csak éppen e fennkölt áhítatból tekintve reájuk, illetlen s tiszteletlen előugrik a való: Platónt rabszolgának adta el királya az eszméiért, Arisztotelész elmenekült Athénból, mert egykori tanítványa, Nagy Sándor megijedt, még megölik szeretett városának általa is nevelt polgárai, mint elődjét, Szókratészt… mert azóta is ilyen az Ember: valójában holtukban szereti, kiket életükben nagyra tart. – Tráser László cédulái

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Próza

« előző

1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32

Következő »