SzegediLap

A hamarosan kezdődő 85. Ünnepi Könyvhétre jelenik meg Kaiser László A fekete emberek című novelláskönyve. A kötetből ízelítőül közöljük a Végre egy kultúrember című novellát. 

Dióhéjban az előzményekről. Mexikót elsőként a spanyolok hódították meg 1519-21-ben, s megalapították az Új-Spanyol Királyságot, mely 1810-ig, a dél-amerikai függetlenségi háború kitöréséig konzerválta a feudális viszonyokat. Majd új hódítóként jelentkezett az USA, s az 1846-48-as háború eredményeként hatalmas területet vett el az országtól. 1861-ben jóvátételi igények ürügyén angol-francia-spanyol intervenció indult Mexikó ellen, s III. Napóleon francia császár alárendelt császárságot akart ott létrehozni. Ehhez nyerte meg eszközül Ferenc Károly osztrák főherceg fiát, Miksát, akit azután trónra is ültetett Mexikóban. – T. Ágoston László prózája 

A napokban látott napvilágot Árpás Károly Zegzugos egy-ösvény című prózakötete. A szerző így vall művéről: „A magyar irodalom legnagyobb mesélője, Jókai Mór fölfedezte az egy szálra fűzhető történeteket; Mikszáth Kálmán is ezt az utat követte, később Krúdy Gyula továbbfejlesztette a módszert, gondoljunk a Szindbád-történetekre. A 20. század egyik legnagyobb magyar írója szintén erre építette műveit. Gion Nándor, a született elbeszélő konstrukciói igazolják az elképzelésemet: például Ezen az oldalon; Angyali vigasság; Mint a felszabadítók. Az egy kiválasztott főhőshöz kapcsolódó történetek nem csupán a főhős jellemének megvilágítását szolgálják: ha egy ember is áll a műalkotás középpontjában, akkor is a többi ember sorsának bemutatása a feladat. Nagyapám életének története newtoni prizmaként megvilágítja a tárgyalt kor: az 1883. április 15-től 1964. június 26-ig terjedő időszak kisemberi világát. A regényszerű novellaciklusomnak az a célja, hogy az olvasókban asszociációkat, emlékeket váltson ki. A meditáció eredményeképpen sikeressé tegye mindenkinek az életét. Ugyanakkor tágítsa minden ember tudását részben önmagáról (Szókratész tanácsát követve), részben a többi emberről.” 

....tíz évvel a Száz év magány után Márquez azt nyilatkozta: neheztel erre a regényre, mert elnyomta, megszületni sem engedte számos későbbi regényét. Nobel-díja még csak fölerősítette aggodalmát, utána már nem merészelt úgy írni, mint előtte. Egyszerűen félt a felelősségtől, elvégre egy Nobel-díjas nem írhat akármit! Pedig tehette volna. Egy darabig még alakíthatta volna a trendet. Talán túl komolyan vette az egész színjátékot, talán túl mélyről jutott a tetőre. Szabad akart lenni, de csak gúzsba kötve táncolhatott. – Tráser László cédulái 

Az öreg gitárművész előtte ült egy háttámlás széken, valami etűdöt játszott könnyed finomsággal, csak neki. Elnézte, ahogy bal kezének ujjai szökdécselnek, csusszannak a húrokon, míg jobbjának vastag körmű ujjai alól csodálatos hangzatok születnek. Elnézte hosszan, vágyva ezekre a mozdulatokra. – Czipott György tárcája 

...Nagy svihák az a pasas, alig esett szó az autóról, meg a fékrendszerről. Csak a csajok érdekelték. Azok a gömbölyű seggű, hosszú combú, gyönyörű magyar csajok. A magyar frájlenek. Meg a görlök, a kollgörlök… Annyit dumált róluk, hogy a végén már ő is egészen beindult tőle. Csakhogy… Hát először is ez egy német osztályvezető, akit euróban fizetnek. Ő meg egy magyar csoportvezető, aki közel annyit keres forintban. Micsoda különbség… Aztán ez a Hanzi több száz kilométerre van az ő csúnyácska, vastaglábú, de galamblelkű feleségétől. Róla meg mindent tud a munkaerőforrás osztályvezető, a Juci néni, akinek ezt a remek állást is köszönheti... – T. Ágoston László novellája 

...újabb, ezúttal tudományos igényű katasztrófafilm. A minősítést indokolja, hogy eleven tudósok szerepelnek benne, névvel, címmel. Állításuk szerint a 250 millió évvel ezelőtti meteor-becsapódást követően a Föld addigi élővilága kipusztult és megnyílt az út a dínók előtt. Ezt követően, mától potom 65 millió évvel ezelőtt megjelent egy újabb aszteroida, véget vetett a dínók uralmának, egyben szabad jelzést kapott az ember… Isten tehát másodszor is letörölte a táblát. Harmadszor is megteszi? Akkor ki következhet? – Tráser László cédulái 

Amint ott álldogáltak a söntéspult előtt a harmadik feles enyhe kábulatában, Kapás Ferkó, akit egyébként Hülyegyereknek becéztek a barátai, könyökével oldalba lökte a postás Bálintot, és egyenesen a szemébe mondta: – Te se döglesz bele a melóba úgy reggeltől, ameddig eltart. – T. Ágoston László elbeszélése 

...nézve a fényképes gyászjelentéseket, meglepő, mennyire hasonlítanak az eltávozottak. Pedig van, hogy a 80 évesnek ifjúkori képét teszik a gyászhírhez. Mégis hasonlítanak. Vagy csak képzelődés, s valójában a fénykép környezete, a gyászhír hangulata miatt tűnik úgy? Mint halotti maszkok az arcok…  – Tráser László cédulái

...Hát tudd meg, hogy Rózsa Sándor csapatának köszönhetjük a lágerdorfi győzelmet. Egymaga több, mint egy tucat szerbet vágott le. Úgy futottak előlük, mint a nyulak. Lehet, hogy gazemberek, lehet, hogy nem igazi katonák, de az is biztos, hogy ha megjelennek valamelyik faluban, pillanatok alatt rendet teremtenek. Igaz, parancsolni nem lehet nekik, de a kapott feladatot végrehajtják, és ez a fontos. Én megdicsértem őket a csata után... – részlet T. Ágoston László regényéből