Marton Árpád
Mese a Barkos királylányról
- Barkos Bea kiállítása elé,
tápéi Heller Ödön Művelődési Ház, 2014. május 19. -
Egyszer hol volt, másszor holnemvolt, túl a kompetencián, ott, ahol a kerítést is tűzzománcból rakják, volt egyszeregy, nincs egyszeregy, szorzom-osztom, volt egyszer egy csillagszemű menyecske, tűzrőlpattant bűvös-bájos, szél a nagyapja, parázs meg a húga, világközepiben, Tápé várassában.
Csillagszemét ráforgatta a világra, szélnagyapját ráfújtatta, parázs húgát ráugrasztotta, hármat fordult rokolyája körül, lássatok csodát: hát ott termett világközepibe Tápé várassába hetvenszerhét világnak csodája, elsorolni is valami. Termett a tűzzománcból rakott kert közepiben ragyogó fényes világfa, minden ágán opálfényű aranyalma, napkorongja, minden napkorongrul egy-egy gyémántmadár kiáltott hajnalt-alkonyt szerte világnak. Annak a fának minden levele lobogó lángaranyból volt, rőt alkonypírból, olvadozó szívszerelemből, rotyogó világmagmából, széltébe-hosszába iramló igézésből, minden levelének minden erecskéje életáram zabolázásából, ősfolyamok lüktetéséből, lét örömittas bódulatából. Úgy ragyogott az a világfa világközepe Tápé várassának zománcbul rakott kertje közepin, hogy alkonyatkor még a Nap is a tetejébe biggyeszkedett, s ott vacsorált, jól teletöltekezve melegséggel, veres ragyogással, zsarátnok életizzással, s úgy röppent át a kerek világ másik oldalára, tápai lángot szórni a kietlen Ámerikára.
Mert annak a fának a föld szívébe nyúlott a gyökere, a koronája meg a magas égbe hintált, föld alatti képzeletfolyamok vizét iszogatta és álmodozások fellegeit szitálta szerte. Kacsalábon forgott, aranyzsindelyes lombsátra alatt lakott az örökké fiatal Csupatűz királykisasszony, a tenyeréből szikramadárkákat röptetett szerteszéjjel, minden nap egyet. Aki szívét egyik-egyik kiválasztotta, abba fészkelt, azt melengette aztán. Mind, akiket megbájoltak, odagyűltek, világ közepibe, Tápé várassába, kert közepin világfája köré, alája telepedtek, ott lakoznak nagy vigasságban, békességben.
Ha az én szívemet meg nem bájolta volna, az én mesém is szegényebb lett volna. Fuss el vélem.
Marton Árpád a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán (1994) és a Szegedi Hittudományi Főiskolán (1995) végzett. 1992-től 2001-ig a Magyar Televízió Szegedi Körzeti Stúdiójának szerkesztője, majd szerkesztő-rendezője. 1998 és 2002 között több színházi produkció vetített látványterveit készítette el (Kajak-Kenu VB gálája a Szegedi Szabadtéri Játékokon, Anna Karenina a Kisvárdai Várszínházban, majd a Ferencvárosi Nyári Játékokon). 2001-től tárcái és cikkei jelennek meg a Délmagyarország, a Szegedi Élet és az Új Ember című lapokban. 2003 óta állandó szerzője a Szegedtől Szegedig antológiának. 2005-től számos kulturális eseményt szervezett a Móra Ferenc Múzeum közművelődési munkatársaként, köztük az első szegedi Múzeumok Éjszakáját. 2004-től alapító munkatárs a Magyar Katolikus Rádióban (szerkesztő – Zenei Kincsestár, A vasárnap muzsikusa; műsorvezető – Szépség-Szalon); számos kulturális és portréműsort készített, 1000-nél több zenei műsora között a Mozart teljes életművét bemutató, Mozart-galaxis című, rádiótörténeti jelentőségű sorozattal. 2001 és 2006 között tagja volt a H.S.D. Magyar Rendezők Társaságának, 2006 óta a MAKÚSZ Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének valamint a Szegedi Írók Társaságának. Könyvei: Musical Kalauz. (Móra, Bp., 1998); „Ő muzsikál rajtam keresztül” – beszélgetés Rév Lívia zongoraművésszel (Kairosz, Bp., 2007); „Hazavár az Isten” – beszélgetés P. Nemeshegyi Péter dogmatikaprofesszorral (Kairosz, Bp., 2008); „A művész Isten szolgája” – beszélgetés Tokody Ilona operaénekessel (Kairosz, Bp., 2008); A felettes Mi – kulturális és médiaetika egyetemi tankönyv (GerhardusKiadó, Szeged, 2009); A Mozart-galaxis (Gerhardus Kiadó, Szeged, 2009).A szerző írásai korábban a SzegediLapon: Ibolyák virulása; Ők tudják; Szilveszteri versviccek; A nagy színésznő látogatása; „Anima mea in dolore est”; Táj, kép; Korai sirató; Giccs más a király; Holtszezon; Verismo negro...; Zene, fülemnek; (Intermezzo No. 2...); Belepte a nyál...; Alpesi Alhambra; A Madách Szníház fantomja...; Libaleárazás, dámabutik, pipipiac; 7 kérdés Herczeg Tamáshoz és Harangozó Gyulához; Szeged Tabánja; Tápai színvázlat; Ha szabad maradok!; Negyedik este Boldog Elréddel; 7 kérdés Fekete Gizihez; Graciőz gráciák; Költészetnapi variációk; A nyomra-vezető; Az én pálymunkám; Tűzben égők; Trio D'Arco Angelico; Hódolat lovaknak s lovasaiknak; Így vigalom, úgy unalom; Jézusmária!; Viva la opera!; Parasztvakítás; Hegyén-hátán lakodalom; Debil és fád; „Színház! Pompázó hazugság”; Nagy Anikó életmű-albuma, szegedi szerző művészportréjával; A gép öl, a lélek éltet (Tóth Pálról); A szólásszabadság határai; A cirkusz metafizikája; Krisztus négy megkísértése; Chopin