Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 
Árpás Károly
Egy szőregi kiállítás megnyitója
A II. Szőregi Képzőművészeti Alkotótábor megnyitója,
2014. október 17.
 
1. Alapozás
 
Már az ókorban megtörtént a képzőművészeti elméleti elvárások megalapozása. Horatius: Ars poetica (Epistola Piso Atyához és fiaihoz) című alkotásából kiemelném az ide vonatkozó gondolatokat!
 
„Hogyha egy asszonyi főt lónyakra helyezne a piktor
és rikító színű tollakkal díszítené az
összedobált testrészeket, úgy hogy a fönt takaros nő
halfarkat kapjon, csúfat, feketét, legalulra;
látva barátaim ezt, tudnátok-e nem kinevetni?
….
Mit? hogy a festő és költő bármit kiagyalhat?
hogy joga van, s volt is, hogy képzeletét eleressze?
…..
Végül: akármibe fogsz, legyen egyszerü, váljon egésszé.
…..
Tarts mértéket! Baj, ha tulontúl félsz a hibától.”
(Bede Anna fordítása)
 
Mint ismeretes: a reneszánsz óta a művészek elfogadják az ötödik rabszolgafiból lett képzett művész világszemléletét.
 
 megh1.jpg
 
2. A jelen alkotásairól
 
A kiállítás alkotói olyan amatőr művészek, akik magán-képzéssel szerezték a kiállítási zsűri minősítését. Bár kevés a képzett, diplomált művész, ám rájuk nagy hatással volt a művészettörténet!
a)) Az amatőr alkotók tanulóként követik a mester-alkotó tanácsát, példáját:
– a kompozícióban,
– az eszközhasználatban,
– a festészeti gyakorlatban. 
b)) Az életélmény fontossága meghatározó:
– kiváltja az ötleteket (magam is láttam nyáron a mű részletes születését),
– törekednek a valóság élménykiváltó rögzítésére,
– céljuk az emlékkiváltás is.
A tanultság, gyakorlottság érvényesülése: zsűrizésre alkalmas művek létrehozása! Megtekintve a műveket az alábbi halmazokra lehetünk tekintettel:
 
A)) Emberi világ
 
Bajnóczi Enikő: Faluház ablakai
Boldizsár Gábor: Az alkotótelep udvara
Boldizsár Gábor: Napsütötte pad
Börcsök Zsuzsanna: Üvegkapu
Gátfalviné Balogh Pálma: Szerb utca
Gátfalviné Balogh Pálma: Ház tanulmány
Laczkó Andrea: Alkonyat (falusi házak)
Olasz Attila: Elmosódott doboz
 
B)) Ember alakította természet
 
Börcsök Zsuzsanna: Kert napsütésben
Gátfalviné Balogh Pálma: A körtefa   
Laczkó Andrea: Kert varázsa
Laczkó Andrea: Kerti látomás
 
C)) Újszegedi környezet
 
Bajnóczi Enikő: Tündér tavirózsák
Hegedűs Andrea: Holt-Maros I.
Hegedűs Andrea: Holt-Maros II.
Hegedűs Andrea: Kerti impresszió
Molnár Géza: Reggeli Holt-Maros
Molnár Géza: Monet nyomdokain  I. (Holt-Maros tavirózsái)
Molnár Géza: Monet nyomdokain  II. (Holt-Maros tavirózsái)
Olasz Attila: Óarany ragyogás (Őszi fák)
 
D)) Portré
 
Boldizsár Gábor: Petra
Dr. Vigh Annamária: Jusztinka
 
E)) Tudományosság
 
Börcsök Zsuzsanna: Bolygó-pálya
Olasz Attila: Reggeli fények
 
F)) Mintakövetés
 
Dr. Vigh Annamária: Régimódi történet (illusztrációs ötlet)
Pataki Ferenc: Kis ikonosztáz (impresszionista példa)
 
Mindezek alapján jogos a helyi kiállítás! Példaértékűnek tartom a mester, Pataki Ferenc munkásságát!
 
 
3. A festészetről
 
A képzőművészet sajátos válfaja a rajz- és a festőművészet. A képek sajátosságát meghatározza a felhasznált eszközök használata:
a)) legegyszerűbb a grafit-ceruza és a faszén alapú eszköz => fekete-fehér kombinációk;
b)) következő a vízfesték – akvarell (a viasz felhasználásával szigorúbbak a színek kombinációi);
c)) jeles megoldás lenne a tus;
d)) különleges megoldású a zsírkréta – a pasztell érdekes színvariációkat és -kombinációkat eredményez;
e)) jelentős hagyomány az olajfesték;
f)) egyféle újítás volt a tempera;
g)) napjaink találmány az akrill alkalmazása, amely egyféle átmenet az olaj-, a tempera és a vízfesték között.
 
 
4. Zárlat
 
Horatiusra hivatkozva mondhatom, hogy a festészet és a költészet szoros kapcsolatban van egymással. Ennek bizonyítékai a következő versem:
 
dal óezüstben
 
az őszi lepkeház-liget
midőn tapadva lángja hull
a pőre ágak karja int
parázsos égnek lángja gyúl
 
kéken párázó alkonyat
vigyázban állva haldokol
szilánkos ösvény elvezet
rigókat váltva varjú szól
 
e tájba lenne visszaút
torony-őrség sem tart vissza
habok tükrében múlt időm
jövőmmé vált Maros, Tisza
 
telőben ragyog rám a hold
szélverte fák csúcsa ing
virrasztó lámpás őszi éj
egybefonódó tagjaink
 
Köszönöm a figyelmet!
Ezennel megnyitom a kiállítást.
 
 

arpaskarcsi.jpg

Árpás Károly Jánoshalmán született, 1955. június 21-én. Író, költő, műfordító; irodalomtörténész, történész, középiskolai tanár; közoktatási szakértő. 1980-ben végzett a szegedi JATE magyar-történelem-finnugor szakán. Általános és szakközépiskolai évek után 1988-tól alapítóként a szegedi Deák Ferenc Gimnáziumban tanít. Első művei 1970-ben jelentek meg. 1983-bansumma cum laude doktorált észt kultúrtörténetből. Szépírói és oktatói munkája mellett a 19. század irodalmával, mások közt Jókai Mórral és Madách Imrével foglalkozik, s bekapcsolódott e klasszikusok szövegkiadásába is. A jelenkori alkotók közül Baka István és Gion Nándor életműve érdekli – monográfiaszerű köteteket jelentetett meg róluk. 2007 júliusa óta a SZEGED folyóirat szerkesztőbizottságának a tagja. Munkája elismeréseként 2001-ben és 2008-ban a MTA Kutató Pedagógus Díját kapta, 2004-ben Szeged város Kölcsey-érmét és a Szegedi Akadémiai Bizottság ezüstérmét. 2011-ben megkapta a Magyar Irodalomtörténeti Társaság tanári Toldy-díját.