Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 Iparművészeti és népművészeti hungarikumok
a Somogyiban
 
Az V. szegedi Hungarikum Fesztivál (2012. augusztus 9-12.) tiszteletére a Somogyi-könyvtárban Iparművészeti és népművészeti hungarikumok címmel a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara iparművészei mutatkoznak be egy-egy tárlattal. 2012. augusztus 2. és 15. között a földszinti Internet-térben Török Gizella gyékényszobrász fényképeken megörökített munkái láthatók. Az első emeleten pedig, 2012. augusztus 2. és 25. között Ambrus Sándor fazekasmester és a Hódmezővásárhelyi Városellátó és Foglalkoztató Közhasznú Nonprofit Kft. Hímzőműhelyének közös kiállítása várja az érdeklődőket.
 
 
TÖRÖK GIZELLA
gyékényszobrász
 
dsc06935.jpgA számtalan díjjal kitüntetett tápéi alkotó a mesterség fogásait édesanyjától és nagymamájától tanulta. A munkáival Amerikában, Párizsban és Bécsben is bemutatkozó iparművész így vall: „Igen hosszú idő után alakult ki a figurális fonás, hisz először síkban gondolkodtam, fali kompozíciókat, reliefeket készítettem, majd a domborművek következtek és csak az 1980-as, 1990-es években sikerült az első női alakot elkészítenem. Akkor tudtam, hogy ez az, amit gyerekkorom óta keresek, hogy ez az én saját kifejezési módom, amely egyszerre nyújt örömet és bánatot és új, meg új emberi kapcsolatokat hoz számomra. Szívemhez legközelebb a népi emberábrázolás áll, a tápai asszony, a parasztember; de gyékénybe álmodtam Dankó Pista alakját, s a millennium ihlette Szent István és Gizella szobrát. Múlt századi szecessziós figuráimat, s mélyebb részletességű szobraimat, az eltérő finomságú és stílusú mozgásokat ugyanaz az anyag, a gyékény segíti megörökíteni.”
A fotókiállítás különlegessége, hogy mindegyik alkotáshoz egy-egy Juhász Gyula idézet társul. A családi legendárium ugyanis több Juhász Gyulához fűződő emléket is őriz.
 
Fontosabb díjai:
Aranyfokos Kézműves Vándordíj
Pro Renovanda Cultura Hungariae „Népművészetért” Szakalapítvány különdíja
Szeged Város alkotói díja
„Szeged Kultúrájáért” díj (aranygyűrű)
 
 
AMBRUS SÁNDOR
hódmezővásárhelyi fazekasmester
 
Hódmezővásárhely és környéke, az egykori végtelen határú, mezőváros nemcsak a múltban, de a jelenben is nevezetes népművészeti hagyományairól. A XIX. sz. végén az alföldi fazekasság fellegvárában Hódmezővásárhelyen dolgozott a legtöbb fazekas.
E mesterség mai jeles művelője Ambdsc06934.jpgrus Sándor fazekasmester, népi iparművész, aki az 1960-1970-es években végigjárta a fazekasság minden lépcsőfokát. Dolgozott az Agyagipari Szövetkezetben, a Majolikagyárban, majd Budapesten iparművészeknél vállalt munkát. 1989-ben létrehozta saját műhelyét és azóta önálló vállalkozóként dolgozik. A XIX. század népi kerámia formáiból és díszítménykincseiből alakította ki egyéni stílusát. Munkái a fehér alapon kobaltkék mázat használó csúcsi mesterek hagyományos forma és színvilágát őrzik. Különösen említésre méltók a bordástálak vagy formás tálak, melyek a XIX. század utolsó harmadában a csúcsi mesterek jellegzetes edényformái voltak. Sok kísérletet végez mázakkal és festékekkel. A zöldmázas könyvbutellák, tintatartók, hordósorok, csörögés tálak, kulacsok stb. a legkorábbi kerámiák világát idézik, melyek áttört, rátétes, karcolt díszítésükkel a maguk korában is példaként szolgáltak. Hódmezővásárhely központjában lévő családi házában alakította ki 60 m2-es kiállítótermét Belvárosi Fazekasház néven, melyben saját termékeiből válogatott anyag látható, de gyakran vendég kézművesek munkái is bemutatásra kerülnek. Az érdeklődő látogató korongozhat, festhet, agyagot gyúrhat és emellett megismerkedhet a hódmezővásárhelyi fazekasság történetével is.
 
dsc06945.jpg
 
A mester míves és a mai lakáskultúrába kiválóan illeszkedő, jól használható tárgyakat készít, munkáit számos díjjal ismerték el, például:
- Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Elnöki Aranyérem
- Csongrád Megyei Kézműves Mester Remek díj
- Hétszeres Magyar Kézműves Remek díj
Ezeken kívül számos alkotói díj, szakmai díj és különdíj tulajdonosa.
 
A Belvárosi Fazekasháznak több illusztris vendége is volt, így dr. Mádl Ferenc volt államelnök és felesége, Mádl Dalma asszony, dr. Lázár János, Hódmezővásárhely polgármestere, dr. Frank József, a Csongrád Megyei Közgyűlés volt elnöke és osztrák, svájci, francia konzulok, nagykövetek.
Műveit megcsodálhatták már Franciaországban, Görögországban, Olaszországban, Litvániában, Németországban és a Felvidéken is.
 
 
VÁSÁRHELYI HÍMZÉS
 
dsc06939.jpgA hódmezővásárhelyi hímzés alapanyaga a kendervászon, amelyet a magyar racka juh gyapjából font és növényi festékkel színezett fonallal varrtak ki. Jellemző az árnyalt színek használata (mely három fő színből áll: barna, kék rózsaszín), amelyet úgy értek el, hogy a hímzőfonalat ugyanabba a festékoldatba egyszer, vagy többször mártották aszerint, hogy világosabb, vagy sötétebb árnyalatot akartak elérni.
Az árnyalt színek mellett egyszínű kivarrást is alkalmaztak. Öltéstechnikája hamis laposöltés, kiegészítője a hamis csavart öltés, száröltés, kalászöltés. Az elkészült darabok szegélyezése a csipkeöltést, huroköltést használták, ma pedig horgolással is szegélyezhetők.
Hódmezővásárhelyen 1904-től Kiss Lajos és Tornyai János gyűjtései igen gazdag néprajzi anyaggal együtt a múzeum alapját vetették meg. A „szőrös párnavégek” múzeumi gyűjtésekben és magántulajdonban maradtak fenn.
1952-ben megalakult a hódmezővásárhelyi Háziipari Szövetkezet, melynek egyik fő tevékenysége volt a vásárhelyi hímzés készítése. A kor új követelményei szerint, megváltozott a szőrhímzések alkalmazása. Megjelentek a díszpárnák, terítők, alátétek, futók, könyvjelzők, függönyök, díszdobozok, ballagási tarisznyák, tűpárnák. Ezek a hímzések már nem másolatok, hanem újratervezések és varrások. Ennek szíve és értő lelke, Sárosi Mihályné a Népművészet Mestere.
 
dsc06951.jpg
 
Színvilágában, motívumkincsében és öltéstechnikájában egyedülálló vásárhelyi hímzés mai készítői a Hódmezővásárhelyi Városellátó és Foglalkoztató Közhasznú Nonprofit Kft. Hímzőműhelyében tevékenykednek.
Mind a hazai, mind a külföldi kiállításokon, népi kirakodóvásárokon, pályázatokon a lehetőségek szerint részt vesznek. A helyi kiállítások közül kiemelkedő a Vásárhelyi Őszi Hetek rendezvénysorozatán való részvétel.
 
A díjak közül néhány:
- Kis Jankó Bori díj, mely a hímzés szakágban a legnívósabb országos elismerés
- Magyar Termék Nagydíj
- 2006-ban Marton Sándorné a Hímzőműhely tervezője megkapta a szakma legmagasabb kitüntetését a Népművészet Mestere címet.
- 2008-tól minden évben megkapták a „Magyar Kézműves Remek” címet.
 
A vásárhelyi hímzést a helyi iskolában igyekeznek népszerűsíteni. Ennek köszönhetően nagyon sok fiatal sajátítja el a hímzés öltéstechnikáját, ezáltal mentik át e nagyszerű hagyományt a jövő nemzedékének.
 
 
A gyékény-csodák, fazekas remekek és az archaikus motívumokat őrző varrottasok mellett a Somogyi-könyvtár gyűjteményéből a mesterségek írásos emlékeit is megtekinthetik majd a látogatók. Bemutatásra kerülnek többek között képeslapok a helyismereti gyűjtemény anyagából, Kiss Lajos: A hódmezővásárhelyi tálasság története című munkája, illetve a szegedi fazekas céh működésének leírása is.
 
Az összeállítást és a fotókat a Somogyi-könyvtár készítette.
 
Források: