Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kultúreset

Cikkek

A királynő. Beszélgetés Kis Gabriellával

2017.08.06

A királynőket irigylik és csodálják, mert az életüket az átlagember úgy látja mint fényt és csillogást. Tény, hogy a királynők többnyire nem dolgoznak egyvégtében 12 órákat betegágyak mellett. Ám olykor a királynők is megjárják a poklot, bármennyire is szépnek születtek... A zentai születésű, immár Szegeden élő Kis Gabriella, az SZTE Sebészeti Klinika ápolónője, a Nemzet szépe cím birtokosa ismeri az élet mélységét és a felhők fölötti csúcsokat egyaránt – Kis Gabriellát Tráser László kérdezte. (hanganyag)

 

Egy osztálynyi zseni. Beszélgetés Gál Bélával

2017.07.14

A szegedi Radnóti Miklós Gimnázium 12 M (tehát matematika tagozatos) diákjai valamennyien kitűnőre érettségiztek. Általában nem csak matematikából hozzák a csúcsformát, hiszen egyéb tárgyakból is nyertek országos középiskolás tanulmányi versenyeket itthon és külföldön egyaránt. Gál Béla, a Radnóti Gimnázium igazgatója arra büszke, hogy tanáraik és az iskola képessé tette ezeket a gyerekeket annak a rendkívüli munkának az elvégzésére, ami az eredményeik mögött van. S mindezen felül képesek megtartani a tudnivágyásukat, a kíváncsiságukat! − Gál Béla igazgatót Tráser László kérdezte (hanganyag)

 

Beszélgetés Andóczi Balogh Évával

2017.06.24

Sikeres volt az idei, 88. Ünnepi Könyvhét Szegeden − mondták a könyvesek é a szervezők. Igaz, mindent meg is tettek ennek érdekében, sok érdekes és értékes programot rendeztek a könyvek jegyében, úgy tűnik, ez mára kötelezettséggé vált. − Andóczi Balogh Éva, a Somogyi-könyvtár munkatársa, az ünnepi könyvhét szegedi eseményeinek főszervezője beszél minderről Tráser Lászlónak. (hanganyag)

 

Wilhelm József: A „tittytainment”

2017.06.04

...A háborúk, a járványok, a civilizációs népbetegségek, az éhínségek, a fertőzött ivóvíz, a rossz életkörülmények, az egyre súlyosbodó természeti katasztrófák következtében milliók halnak meg évente, de még így is túl gyorsan szaporodik a Föld lakossága. Ám nem csak ennek következményeként tűnnek el erdőhektárok százai, lesznek terméketlenné mezőgazdasági területek, terjeszkednek a sivatagok és szűkül az ivóvízkészlet, hanem azért is, mert a liberális piacgazdaság egyenlőtlenné tette a Földet termelésének elosztását. A vagyon, a fogyasztás ott akkumulálódik, halmozódik a mértéktelenségig, ahol nem kellene. Egyes állítások szerint a világ vagyonának 50%-a 62 család birtokában van. Még, ha nem is igaz az állítás, akkor is azt bizonyítja, hogy teljesen felborult a javak elosztásának a módja. A szegények rétege nem csak amiatt növekszik, hogy körükben nagyobb a születési arány, hanem azért is, mert a középréteg egyre rohamosabban csúszik a semmibe. – Wilhelm József írása

 

Dobó Mariann: Lázadó szinglik?

2017.02.22

Sokan kérdezhetik, vajon mi lehet a valós oka annak, hogy már csaknem társadalmi szintű méreteket ölt a szinglilétet élők száma? Egyáltalán tudatosan választják ezt az életformát, vagy csak kényszerből élnek egyedül ezek az emberek? Mivel magyarázható ez a társadalmat már erősen befolyásoló jelenség? – Dobó Mariann írása

 

Wilhelm József: A felvilágosodás korának látnoka

2017.02.12

A felvilágosodás volt az a kor, melynek jelmondata a következőképp hangzott: „Merj gondolkodni”! Ez a korszak egy olyan szellemi mozgalom kora volt, ami Angliából indult útnak a XVII. század végén, de Franciaföldön teljesedett ki, és egészen a XIX. század elejéig tartott. A felvilágosodás híres tudósai közül egy azonban nem csak az evilági dolgok törvényszerűségeit akarta megismerni, feltárni, hanem a túlvilágot is. Élete elején még ő is a szokványos, tudományos életpályán mozgott. Csak később alakult másképp a sorsa. – Wilhelm József írása

 

Oláh András: Ima a vonaton (Sz. Tóth Gyula könyvéről)

2017.02.11

Sz. Tóth Gyula (aki annak idején a szegedi JATÉ-n szerzett diplomát)  immár egy évtizede osztja meg az olvasókkal benyomásait és reflexióit a világ dolgaira. Az általa leírtak voltaképpen mindannyiunk élményei. Hiszen valamennyien találkozunk hasonló helyzetekkel, esetekkel. Sz. Tóth Gyula ugyanis a köznapokról ír, olyan eseményeket idéz föl, amelynek bármelyikünk tanúja lehet, ám koránt sem biztos, hogy a köznapok embere a szerzőhöz hasonló alapossággal végiggondolja, és szélesebb összefüggéseiben is megvizsgálja a tapasztaltakat. – Oláh András recenziója Sz. Tóth Gyula kötetéről

 

Lepahin-Papp Tímea „Suba gubával”...

2017.02.09

A századforduló párválasztására alapvetően a tradicionális házasságok voltak jellemzőek. A múlékony érzelmeket nem tartották megbízható alapnak egy család kialakításához. Akadt azonban néhány, a korabeli kedélyeket felborzoló, rangon alulinak számító kivétel. Ezek közül is külön kiemelkednek a muzsikus cigányokkal szerelembe esett úri hölgyek történetei. – Lepahin-Papp Tímea írása

 

Betyárkártya

2017.01.23

Egy új külsejű magyar kártya lapjait a néphagyomány leghíresebb betyáralakjai díszítik, a gyergyóalfalvi képzőművész, Vargyas Ildikó képzőművész alkotásai. A legendák szerint a betyár nem egyszerűen rabló, hanem magányos hős, aki egymagában vagy néhány társával együtt az egész Világ ellen lázad, bünteti a kegyetlen hatalmasokat és gazdagokat, egyben segíti a megalázott szegényeket – írja Kürtössy Péter: Betyárkártya című könyvének ajánlójában Andrásfalvy Bertalan néprajztudós. – Tráser László interjúja a betyárkártyáról Vargyas Ildikóval és férjével. (hanganyag)

 

Beszélgetés Deák Orsolyával és Szverle Szandrával

2016.11.12

Rendkívül sok az életet nehezítő előítélet a romákkal szemben úgy a baráti közösségekben, mint a párkapcsolatokban, s nincs ez másként a diplomás emberré vált romák esetében sem. Részben oka ennek a kisebbségi társadalmi csoportokkal kapcsolatos tudatlanság. Deák Orsolyával, a Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium tagjával és Szverle Szandrával, a Szegedi Tudományegyetem kisebbségpolitika mesterszakos hallgatójával Tráser László beszélget ezekről a kérdésekről. (hanganyag)

 

1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17

Következő »