SzegediLap

Ez a kiállítás már a belépés előtt elkezdődik: a szegedi Móra Ferenc Múzeum homlokzati kapuját két óriási szoborkolosszus őrzi. III. Amenhotepet és hitvesét, Tijét (más olvasatok szerint Tejét) ábrázolják a szobrok, 8 és fél méter magasan hordják az orrukat. A kiállítás kedvéért a szakemberek – sok egyéb érdekesség mellett – kialakítottak egy ókori egyiptomi templom-homlokzatot: mögé lépve egy szentélyben találja magát a látogató. Több száz szobor, templom-maradványok, a legismertebb egyiptomi isteneket ábrázoló falfestmények várják a kíváncsi tekinteteket. Bárki ruhamásolatot ölthet magára és egy számítógépes játék segítségével akár piramist is építhet. Így talán érthető a vidéki Magyarország példátlan múzeumi sikere, a látogatók száma ugyanis immár meghaladta a 90 ezret és december közepéig elérheti a bűvös 100 ezret! Medgyesi Konstantin sajtófőnök méltán büszkélkedhet az eredménnyel. – Tráser László érdeklődött a részletekről. 

Új kötettel jelentkezett Botz Domonkos – ezúttal ipartörténeti dokumentumokat dolgozott föl. 

Sokak szerint egy évszázaddal ezelőtt kezdődött a 20. század, a Nagy Háborúval, amely emberéletek millióit falta fel, gyökeresen fölforgatta a világ addigi rendjét, s végképp múlttá tette a nyugalmas életet. Manapság visszatekintések sokasága foglalkozik az I. világháborúval, különféle szempontokból. A Somogyi-könyvtár is ezt teszi – kiállításukon a tárlat kurátora, Kukkonka Judit kalauzol, a kérdező Tráser László. (hanganyag) 

Külső megjelenésünk hordozhatja személyiségünk rejtett vonásait, s ez értő tekintet előtt nem maradhat titokban – legalábbis erre engednek következtetni a műalkotások az ókortól napjainkig. Vígh Éva szegedi professzor e tárgyban írt tanulmányai idén tavasszal Rómában jelentek meg vaskos kötetben, míg korábban Természeted az arcodon címmel adott közre két kötetes könyvet. Az Ikonológia és Műértelmezés sorozat részeként megjelent kötet a fiziognómiai irodalom történetének bemutatására vállalkozik. A kötet két része több mint reprezentatív összefoglalás: átfogó, hiteles képet nyújt egy több évezredes európai kulturális hagyományról. – Arc és jellem érzékeny viszonyának művészeti megjelenítéséről Tráser László beszélgetett az európai kultúra kutatójával. 

Egy Ki kicsoda tükre lehet egy városnak, megmutathatja azt a kört, ami úgymond elsőre blikkre látszik, ha körülnézünk az adott településen. Legalábbis szerencsés esetben, mert ha ez a kör nem elég nagy, a szereplők létszáma kicsi, akkor a megmutatkozás elmarad. A most megjelent Szegedi ki kicsoda 2014 a kiküldött kérdőívek kitöltésének alacsony száma miatt a kívánatosnál kisebbre sikerült, mondja Zombori István főszerkesztő, hozzátéve, hogy készítői számára így is sok munkával járt. A szegedi vállalkozás kissé csalódott vezetőjét Tráser László hallgatta. 

2013 végén a Hungarikum Bizottság döntése alapján öt új elemmel bővült a hungarikumok gyűjteménye: Puskás Ferenc életműve, Kassai Lajos lovasíjász módszere, a magyar operett és a gyulai kolbász mellett hivatalosan is hungarikum lett a szódavíz. Ehhez kapcsolódik a Somogyi-könyvtár Életképek szódával című kiállítása, amely a szegedi Bánffi-család archív fotógyűjteményéből ad ízelítőt. A képek a XIX. század végétől a XX. század 70-es éveiig tartó időszakon ívelnek keresztül. A fotótár egyben adalék a magyar társadalom szociotörténetéhez is, bepillantást engedve az ünnepi-, baráti- és társas összejövetelekbe, amelynek egyik elengedhetetlen szereplője az adott időszakban a szikvíz volt. – A tárlatról Tráser László kérdezte Andóczi Balogh Éva könyvtárost. (hanganyag) 

Olykor találkozik egy, két, netán három házaspár valamelyikük lakásán és beszélgetnek az életükről. Időnként meghívják a papjukat is, aki hozzájuk hasonló őszinteséggel mondja el saját élményeit. Nemzetközi mozgalomról van szó, melyet számos helyen gyakorolnak a világban – Újszegeden is. – Thorday Attila plébánossal Tráser László beszélgetett. (hanganyag) 

Már a cím is hajdani időket idéz: 130 éves a kötöttpályás közlekedés Szegeden. A lóvasút. Mindezt karcsú kötetben meséli el egy nyugalmazott villamosvezető szakoktató, Nagy István, Szeged város tömegközlekedésének szerelmese, Tráser László a könyvbemutatón készült, a lóvasutat idéző összeállításának első megszólalója. 

Egy amerikai önkéntes program révén került a Hawaii szigetekre, ott is a legnagyobb működő tűzhányó lávafolyamának közvetlen közelébe a szegedi Réder Zsófia, az SZTE-n végzett geológus. A Mauna Loa ma is aktív vulkán, amelyet folyamatosan figyelnek a szakemberek, akiknek a munkájába önkéntesként kapcsolódott be a szegedi geológus. Élményeiről Tráser László kérdezte.  

A 85. Ünnepi Könyvhét szegedi eseményeinek záró programjaként június 24-én a Somogyi-könyvtárban mutatták be Nagy István A lóvasút című kötetét, amelynek aktualitását az író szegedi származása, valamint a szegedi kötöttpályás közlekedés 130. évfordulója adta. – Hegedűs Réka és Tóth Edit járt a helyszínen