SzegediLap

A házasságra nevelő irodalom tanúsága szerint is, az emberélet egyik legfontosabb, legszebb de egyben legnehezebb állomása a házasság. Hazánkban úgy körülbelül a 18. századtól kezdtek egyre nagyobb példányszámban megjelenni ezek az úgynevezett életvezetési tanácsadó könyvecskék, amelyek elsősorban idegen művek fordításai voltak. Célul tűzve ki, hogy a házasság „intézményét” generációkról generációkra hogyan tudja az ember minél jobban felépíteni s megtartani. – Horniczky Anikó írása

Somogyi Károly 1848-ban 37 éves, megfontoltan cselekvő katolikus pap, a forradalom „sajtómunkása”, háttérembere, aki azonban – miként ez Szőkefalvi-Nagy Erzsébet könyvtáros kutatásaiból kitűnik – valami módon Isten oltalmát élvezi. A forradalom számos kiadványa, újsága az ő nyomdájában jelenik meg előbb Vácott, majd Pesten. Szemere Bertalan miniszterelnök kérésére és megrendelésére ő adja ki Petőfi egyik utolsó versét is A honvéd címűt: nem kevesebb, mint 25 ezer példányban, voltaképpen röplapként! Tráser László beszélgetése Szőkefalvi-Nagy Erzsébettel. (hanganyag)

Március 5. és 8. között a VI. Toros Pálinkafesztivál jegyében telt az idő Szegeden. Az immár hagyománynak tekinthető fesztiválon számos pálinkafőzde bemutatkozott egyedi és kiváló termékeivel. – Fábián Attila helyszíni szösszenete

A Kommunizmus Áldozatainak Világnapján, február 25-én nyílik meg dr. Jójárt György gyermekgyógyász, Cegléd kórházának osztályvezető főorvosa művészi fényképkiállítása a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központjában. Több éves munkával 1500 téglát sikerült összegyűjtenie és lefényképeznie, melyből 75 tégla művészi fényképe kerül most kiállításra. A témából könyv is készült, a szerzői Bognár Zalán, Jójárt György és Reznák Erzsébet, a címe: Téglába vésett történelem, mely akár kötelező olvasmány is lehetne. „Kőbe zárt fájdalom”, a magyar Golgotára vezető Via Crucis kövei. – Hencz Péter gondolatai Jójárt György kiállítása elé

Elfogultságot jelentek: életem legrosszabb emlékezetű két esztendejét töltöttem az úgynevezett SÁGVÁRIGIMNÁZIUM szellemtelen, belterjes és degenerált világában. Nem a névadó tette ilyenné a SÁGVÁRIGIMNÁZIUMOT, ahol bennünket, a szabadság ízén és a bizalom szárnyai alatt nevelkedett EGYESGYAKORLÓSOKAT a kesztyűbe dudálás ígéretével üdvözöltek a legelső, szürkeségével és jellegtelenségével utóbb jóserejűnek bizonyult szeptemberi reggelen. – Marton Árpád írása

Február 17-én délután gyerekzsivajtól volt hangos a Somogyi-könyvtár Petőfi-telepi fiókkönyvtára. Az osztályok és kísérő tanáraik a Kaméleon Olvasóklub szervezésében Tóth Krisztina: A londoni mackók című könyvéből ihletett mesejátékot tekinthették meg 15 órától. Az írónő verseit Pelsőczy Réka rendezésében a Színház- és Filmművészeti Egyetem két tehetséges növendéke, Kókai Tünde és Jéger Zsombor keltették életre. A mesekönyv illusztrátora, Takács Mari is ellátogatott a rendezvényre, aki a gyerekek kreativitásának is teret engedett játékos feladatával. – Márki Kitti helyszíni tudósítása

A világ számos országában februárban tartják a télbúcsúztató ünnepeket, a farsangokat, így a lagúnák városában, az olaszországi Velencében is, ahol az ilyenkor megrendezésre kerülő karneválnak már évszázadokra visszanyúló hagyományai vannak. – Botz Domonkos írása

Hungarikum Ünnep a Dél-Alföldön címmel a Közélet Alapítvány kiállítás-megnyitóval, előadásokkal, műsorral és gasztronómiai bemutatóval egybekötött rendezvénysorozatot szervez három olyan Csongrád megyei településen, ahol még nem jött létre helyi értéktár. A rendezvények célja az értéktárak létrehozásának szorgalmazásán túl a Dél-Alföld hungarikumainak és kiemelt nemzeti értékeinek bemutatása, népszerűsítése.

A Somogyi-könyvtár Helyismereti gyűjteménye több ezer szegedi képeslapot őriz a 19. század végétől napjainkig. A századfordulón egyre népszerűbbé váló képes levelezőlapoknak már megjelenésükkor sem pusztán üdvözletküldés volt a funkciójuk: utazók osztották meg élményeiket ismerőseikkel messzi tájak, városok, épületek vagy éppen művészi alkotások képeivel. A 2014. december 5-től 2015. január 28-ig a könyvtár földszinti kiállítóterében látható kiállításon főként várostörténeti vonatkozású példányok segítik felidézni a mára elfeledett városképet, életre keltve a régi Szeged hangulatát. – Csizmadia Edit írása

Képeslapok, melyek egykor – mondjuk 100 éve – sokkal fontosabbak voltak, mint manapság. Amint a Monarchia polgársága körében teret nyert az utazás, a turizmus, a képeslap-küldés is elterjedt, dokumentálta az utazást, egyben üzent az otthonmaradóknak. A Szegedi anziksz – képes várostörténet című kiállítás a Somogyi-könyvtár több ezres képeslap-gyűjteményének kis töredékét mutatja be sajátos várostörténeti adalék gyanánt a Millennium évtizedétől a Szabadtéri Játékok kezdetéig. – Csizmadia Edit könyvtáros, a tárlat összeállítója a képeslapokon folyó szerelmi levelezésről is beszél Tráser Lászlónak.