SzegediLap

Újszászi Ilona, a szegedi egyetem sajtószóvivője Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? – Vallomások ott-hon az itthonról című könyve az amerikai Ohio állambéli Toledo és az ottani egyetem, valamint Szeged és az itteni egyetem 25 éve épülő testvérvárosi kapcsolatának köszönhetően született meg. A kötet különös figyelmet fordít az ottani amerikai magyarokra. A szegedi újságíró könyve, mely tíz, portréba zárt családtörténetet tartalmaz, bemutatja azokat a Toledóban szerveződött amerikai magyar közösségeket, melyeket az „ott-honosság” érzése, illetve az amerikai magyarságtudat erősítésének vágya hívott életre. A riportok egyben jelzik a 20. századi amerikai magyar bevándorlási hullámokat is, kezdve a 20. század első éveivel, majd 1945, 1956 és a jelen egészen új viszonyaival. A könyv szerzőjével Tráser László beszélgetett.

1956 eseményei a mai nagyszülők nemzedékének és közvetve-közvetlenül utódaiknak is befolyásolta az életét. A forradalom és szabadságharc alig tartott két hétig – mégis milyen nagy hatással bír egész nemzetünk életére. Ám csakis akkor – hangsúlyozza a társadalomkutató –, ha ébren tartjuk emlékét, ha a szülők családi-baráti körben elmesélik élményeiket, időről-időre felidézik emlékeiket. Tráser László összeállításában erről kérdezte a megszólított idősebbeket és fiatalokat, elsőként Baradnay Gyulát. – Nemzedékek ötvenhata (hanganyag)

1956 szegedi eseményeiről sokféle információ látott napvilágot az utóbbi évtizedekben, kivált természetesen a rendszerváltozás után. Most egy olyan szemtanú emlékképeiről hallhatunk, aki az év szeptemberében kezdte pályáját az Egyetemen. – Visszaemlékezés 1956-ra. Beszélgetés Baradnay Gyulával. A kérdező Tráser László (hanganyag)  

Az Országos Könyvtári Napok részeként a szegedi Somogyi-könyvtár is programokat szervez októberben, Találkozzunk a könyvtárban címmel. Tráser László elsőként a rendezvény céljáról érdeklődött Palánkainé Sebők Zsuzsanna igazgatótól.

A Szegedi Ifjúsági Napok kezdetét számos forrás 1967-re teszi, hiszen ekkortól viseli hivatalosan ezt a nevet Szeged talán legizgalmasabb nyári rendezvénye – ám története ennél korábbra nyúlik vissza. Városunkban mindig is nagy hagyománya volt a jelmezes báloknak. Már az 1910-es évektől kezdve – még a háborús években is – szerveztek nagyszabású farsangi mulatságokat, szilveszteri bálokat, s ezt a hagyományt 1957. július 21-én egy nyári karneválon elevenítették fel. Hiszen hol máshol lehetne igazi nyári karnevált rendezni, mint a Napfény Városában? – SZIN ANNO – Burkus Márti írása

2015. szeptember 4-étől három napon keresztül belengi Szegedet a tiszai halászlé illata. Az étek a folyó mindkét partján készül majd, több ezer vendég számára. Nehéz lenne elmesélni ezt a halas forgatagot, Tráser László is csak egy hangos meghívást nyújt át hallgatóinknak, a halfesztivál alapító-főszervezője szavaival.

Az ember, mint biológiai lény mindig is közel állt a természethez, de mint társadalmi lény folyamatosan azon ügyködik, hogy minél jobban, a saját igényeihez igazítsa környezetét. Az emberiség növényekkel való kapcsolata fajunk keletkezésének gyökeréig nyúlik vissza, és ebben a kapcsolatban többnyire az ember befolyásolta a növényekkel való viszonyát. Mégis adódtak olyan sajátságos történelmi korok, amikor egy-egy növény, hosszabb-rövidebb ideig még a világtörténelem menetét is „befolyásolni” tudta. – Wilhelm József írása

A homokhátsági Ásotthalmon található élményházban az itteni tanyavilághoz ezer szállal kötődő Rózsa Sándorhoz kapcsolódó tárgyak és képek láthatók, ráadásul berendezték a híres betyár szegedi börtöncellájának hiteles mását is, ahol Rózsa Sándor élethű szobra köszönti a látogatókat, ükunokájának hangján. A bajai út mellett, a 31-es kilométerkő közelében évszázados nyárfa áll – amint a környéken nevezik Ruzsafa (a hagyomány szerint ugyanis a betyárvezér egy alkalommal ezen a nyárfán talált menedéket a pandúrok elől). Mindezek alapján jogos a kérdés, mi tartja életben másfél évszázad után is kultuszt, mi a nép szeretetének forrása? Erről kérdezte Marjanucz László történészt Tráser László. (hanganyag)

Szerencsére vannak még igazi könyvmoly gyerekek, akiket nem csak az elektromos kütyük érdekelnek, hanem imádnak „lapról lapra” elmerülni egy történetben. Erre tökéletes bizonyítékul szolgált a Könyvkirály olvasási verseny és a Kaméleon Olvasóklub. A 20 legügyesebb résztvevő egy nagyszerű programokkal tarkított táborozást nyert a Somogyi-könyvtár Északvárosi Fiókkönyvtárában: július 13-tól 20-ig Meseszigetté változott a halványzöld épület. – Márki Kitti beszámolója

Különös című kötettel emlékezett egy, az egykori „egypártrendszeren” belüli politikai mozgalom születésére Révész Béla és Géczi József Alajos. A reformkörök élete és halála 1988-1990. címet viselő, az alcíme szerint A tiszavirágzástól Horn Gyuláig tartó időszakot felölő kötet a rendszerváltást elindító, az állampárt tagjaiból szerveződött reformkörök rövid történetének összegzése. A könyv írása során a szerkesztők felhasználtak visszatekintéseket és korabeli dokumentumokat, illetve évfordulós tanácskozások jegyzőkönyveit. Tráser László Géczi József Alajos társszerkesztőt kérdezte.