Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kultúreset

Cikkek

Oláh András: Ima a vonaton (Sz. Tóth Gyula könyvéről)

2017.02.11

Sz. Tóth Gyula (aki annak idején a szegedi JATÉ-n szerzett diplomát)  immár egy évtizede osztja meg az olvasókkal benyomásait és reflexióit a világ dolgaira. Az általa leírtak voltaképpen mindannyiunk élményei. Hiszen valamennyien találkozunk hasonló helyzetekkel, esetekkel. Sz. Tóth Gyula ugyanis a köznapokról ír, olyan eseményeket idéz föl, amelynek bármelyikünk tanúja lehet, ám koránt sem biztos, hogy a köznapok embere a szerzőhöz hasonló alapossággal végiggondolja, és szélesebb összefüggéseiben is megvizsgálja a tapasztaltakat. – Oláh András recenziója Sz. Tóth Gyula kötetéről

 

Lepahin-Papp Tímea „Suba gubával”...

2017.02.09

A századforduló párválasztására alapvetően a tradicionális házasságok voltak jellemzőek. A múlékony érzelmeket nem tartották megbízható alapnak egy család kialakításához. Akadt azonban néhány, a korabeli kedélyeket felborzoló, rangon alulinak számító kivétel. Ezek közül is külön kiemelkednek a muzsikus cigányokkal szerelembe esett úri hölgyek történetei. – Lepahin-Papp Tímea írása

 

Betyárkártya

2017.01.23

Egy új külsejű magyar kártya lapjait a néphagyomány leghíresebb betyáralakjai díszítik, a gyergyóalfalvi képzőművész, Vargyas Ildikó képzőművész alkotásai. A legendák szerint a betyár nem egyszerűen rabló, hanem magányos hős, aki egymagában vagy néhány társával együtt az egész Világ ellen lázad, bünteti a kegyetlen hatalmasokat és gazdagokat, egyben segíti a megalázott szegényeket – írja Kürtössy Péter: Betyárkártya című könyvének ajánlójában Andrásfalvy Bertalan néprajztudós. – Tráser László interjúja a betyárkártyáról Vargyas Ildikóval és férjével. (hanganyag)

 

Beszélgetés Deák Orsolyával és Szverle Szandrával

2016.11.12

Rendkívül sok az életet nehezítő előítélet a romákkal szemben úgy a baráti közösségekben, mint a párkapcsolatokban, s nincs ez másként a diplomás emberré vált romák esetében sem. Részben oka ennek a kisebbségi társadalmi csoportokkal kapcsolatos tudatlanság. Deák Orsolyával, a Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium tagjával és Szverle Szandrával, a Szegedi Tudományegyetem kisebbségpolitika mesterszakos hallgatójával Tráser László beszélget ezekről a kérdésekről. (hanganyag)

 

Horváth Mihály: Habsburg Rudolf hajóorvosának sírja a földeáki temetőben

2016.11.09

A földeáki temető V. parcellájában egy elfeledett sírhely dr. Altschul Adolf császári és királyi tengerész főtörzsorvos földi maradványait őrzi. Meglepő a felfedezés: hogyan kerülhetett a tengerektől oly messze eső alföldi falu temetőjébe egy ismeretlen csengésű nevet viselő monarchiakori tengerésztiszt? Földeákkal kapcsolatos könyvekben csupán egyetlen, de annál érdekesebb említést ismerünk: Rácz Sándor A földeáki temető névvilága című kötetében állítja, hogy dr. Altschul Adolf Habsburg Rudolf (1858–1889) trónörökös kísérőorvosa volt. – Horváth Mihály írása

 

Csizmadia Edit: Szeged millenniumi ünnepe

2016.10.25

120 évvel ezelőtt, 1896-ban ünnepelte Magyarország az államalapítás ezredéves évfordulóját. A Somogyi-könyvtár kiállítása a millennium alkalmából rendezett, egy esztendőn át tartó ünnepségsorozat eseményeit eleveníti fel a könyvtár dokumentumainak tükrében, kiemelve a szegedi történéseket. A Millennium 120 című tárlat 2016. október 5-től november 30-ig tekinthető meg a bibliotéka földszinti kiállítóterében. – Csizmadia Edit írása

 

Baradnay Gyula 1956-os emlékidézése

2016.10.23

1956 hangulatát, a forradalmi mozgalom lelki erejét jól példázza a következő történet, melyről főszereplője évtizedeken át hallgatott. Baradnay Gyula szegedi sebészprofesszor meséli el, egyszer életében miként fogott fegyvert, majd miként vált meg tőle. A professzort Tráser László kérte emlékei felidézésére. (hanganyag)

 

Wilhelm József: A szenátusi határozatoktól a konzervműsorokig

2016.08.27

Gondoltak-e már arra, hogy az ókori feliratok a mai modern média első lépései voltak, sőt e tekintetben az ősemberek barlangrajzai még messzebb nyúlnak az időben, hiszen a média az információ rögzítésére és közvetítésére használt eszköz. A latin medium szó jelentése valaminek a közepe; köz; közjó; közvagyon. A szó többes száma media. – Wilhelm József írása

 

A mezítlábas utazó. Beszélgetés Böde Lászlóval

2016.08.15

Böde László, szegedi származású világutazó, civilben nyugdíjas mozdonyvezető, aki egy ötvenfős görög falu mellett él két sátorban, a tengerparton. A helyiek befogadták, ő maga pedig otthon érzi magát közöttük. Rendhagyó sors az övé, különös történet egy emberről, aki megtalálta önmagát. Böde Lászlóval Tráser Lászlóval beszélgetett.

 

Magánérzet, közérzet. (Julesz János)

2016.08.01

Ha meghallgatják ezt a kissé rendhagyó monológot, talán egyszeriben elnehezül a lelkük. Vers prózában? Vagy semmi különös, manapság ilyen a világ, világunk? Julesz János Tráser László mikrofonja előtt mesélt...

 

« előző

1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17

Következő »