Németh Zsófia
Irodalmi szövegek átváltozásairól
Máté Zsuzsanna angol nyelvű tanulmánykötetében
(Zsuzsanna Máté: Transformations of Literary Texts: Comparative and Hermeneutic Studies on the Intertextual and Intermedial Relations in Some Major Works of Dante, Imre Madách and Béla Balázs. Szeged, Madách Irodalmi Társaság, 2016.)
Máté Zsuzsanna tanulmánykötetének témája néhány irodalmi szöveg egy-másban, egy-másként való létezésének bemutatása a nyelviség, a képiség és a zeneiség kölcsönhatásában és az ily módon létrejött művészetközi kapcsolatháló működésének empirikus elemzése, valamint az analizálásokra épülő hermeneutikai és esztétikai kérdéskörök felfedése.
Az első rész Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményét állítja középpontba. Annak az irodalmi alkotásnak a különböző művészeti ágakban létrejött átváltozásait – inspiratív jellegét, adaptációit, továbbgondolásait, transzformációit – vizsgálja, mely más magyar irodalmi művekhez képest a legváltozatosabb műalkotások formájában élt tovább az elmúlt másfél évszázadban. Az első fejezet elsősorban ezt a bőséget mutatja be, a különböző művészeti ágakban létrejött alkotásokat egybegyűjtve, kiemelve az illusztrációkat (részletesen analizálva Zichy, Buday György és Kass János műveit) és a színházi adaptációkat. Eddig nem vizsgált területként a zenei átváltozásokat is elemzi, így többek között Dohnányi Ernő szimfónikus kantáját és Ránki György operáját. Végül a „hét és feledik” művészeti ágban, Kass János animációs filmjében az inspiratív hatást és Jankovics Marcell animációs filmjében az adaptáció és az autonomitás viszonyát részletezi. A záró fejezetben Az ember tragédiája vonzerejének titkára kérdezek rá. Következtetése, hogy a Tragédia önmagában hordozza az értelmező és ezáltal az újrateremtő megközelítések változatos és nagy számú lehetőségét, mivel a mű nyitottsága, kérdésfeltevései, diszkusszivitása, dialogicitása és polifonikussága révén immanens módon generálja a különböző értelmezéseket. A Tragédia lét-történet értelmezése a hermeneutikai megközelítést szinte felkínálja az egyedi értelmező számára, legyen az naiv vagy professzionális befogadó, illetve olyan művész, aki már egy újabb alkotásban gondolja tovább Madách klasszikus művét. A tanulmánykötet második része Dante Commediája és Madách Tragédiája részleges összehasonlítására vállalkozik. A Commedia és a Tragédia jelentőségét, a babitsi értelemben vett ‘örök modernségét’ igazolja Dante esetében az elmúlt szűk hét évszázad, illetve Madách esetében az elmúlt bő másfél évszázad értelmezés- és hatástörténete valamint főműveik művészetközi kapcsolatainak lenyűgöző nagysága. Az összehasonlítás alapja, hogy mindkét művet a végső kérdések, egyfajta válságtudat és a szimbolikus, világnézeti, életbölcseleti, erkölcsi felelet-adások feszítik, miáltal olyan kommentálás-sorozatra késztetik az utókort, illetve olyan erőteljes inspiratív hatással bírnak a különböző művészetek képviselőire, melynek folytonossága máig érvényesül. A tanulmány a két mű értelmezés- és hatástörténeti párhuzamai mellett további, szintetizáló jellegű komparatisztikai összevetésekre vállalkozik, elsőként emeli ki azon magyar képzőművészeket, akik mindkét műre reflektáltak. A kötet harmadik része a 20. századi, magyar Kékszakáll-feldolgozásokat veti össze szó-kép-zene intermedialitásában, többek között Balázs Béla misztériumjátékát, Bartók Béla operáját, Kass János illusztráció-sorozatát és Esterházy Péter novelláját.
Valamennyi fejezet a konkrét irodalmi szövegek néhány intertextuális és intermediális kapcsolatközi hálójának feltárása mellett a hermeneutikai és az esztétikai jellemzőkre koncentrál. A közlési csatornák összeszövődését is bemutató empirikus jellegű megközelítések elsősorban az irodalmi szövegeknek az intermedialitás során létrejött jelentés-alakulási és értelemkonstituáló folyamatát emelik ki. Teoretikus következtetésükben pedig a pretextus illetve premédium köré szövődő intermediális kapcsolati háló néhány funkcionális sajátosságára mutat rá, valamint az adott műalkotások autonomitásának kérdéskörét elemzi.
Máté Zsuzsanna nyolcadik önálló könyve angol nyelven jelent meg 2016-ban, a Madách Irodalmi Társaság kiadásában, a Madách Könyvtár Új Folyamának 95. köteteként, Andor Csaba sorozatszerkesztésének köszönhetően. Angol nyelven íródott a kötet, mivel egyrészről Máté Zsuzsanna korábbi, számos angol nyelvű tanulmányainak átdolgozott változatát is tartalmazza, melyek többsége a Mikes International – Hungarian Periodical for Art, Literature and Science folyóiratban jelent meg. Másrészről pedig azért indokolt az angol nyelvű olvashatóság, mert több olyan autonóm műalkotást is kiemelten elemez az egyes irodalmi szövegek intermediális kapcsolathálójában, melyek nemzetközi ismertsége vitathatatlan, így például Bartók Béla Kékszakállú herceg vára című operáját vagy Madách főművét egyéni módon feldolgozó Dohnányi Ernő szimfonikus kantátáját, melyet az 1941-es hazai ősbemutató után a mai generáció előbb halhatott Floridában 2002-ben, mint a zeneszerző szülőhazájában, ahonnan 67 évesen emigrált. Ha a szegedi vonatkozású (a kötetben elemzett) művekre tekintünk, itt is előbb övezi az adott műalkotást a külföldi elismerés, mint a hazai ismertség. Így például az idén 90 éve született szegedi Kass János Dilemma című animációs rövidfilmjét említhetjük meg, és a madáchi főművel történő összehasonlító elemzést emelhetjük ki, melyről magam is írtam (Németh Zsófia, Kass János Dilemma című rövidfilmjének elemzése = XXII. Madách Szimpózium, szerk. Bene Kálmán, Máté Zsuzsanna, Varga Emőke, Szeged – Balassagyarmat, Madách Irodalmi Társaság, 2015 (Madách Könyvtár – Új Folyam, 89), 201–215.) Kass animációs filmjét bár külföldön több nemzetközi díjjal is jutalmazták, hazánkban mégis jobbára ismeretlen maradt. Annak ellenére, hogy Kass János elsőbbsége vitathatatlan az animációs film történetében, mivel Halász Jánossal – John Halassal –, az akkor már világhírű rendezővel való együttműködés eredményeként és az amerikai filmipar termékeként jött létre Európa első komputerrel készült animációs rajzfilmje, melynek alapját Kass János 1000-1200 fázisrajza képezte. A harmadik pregnáns példa Buday György, aki a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának megalapítója, tagja majd elnöke is volt 1932-től. 1935-ben készítette el Az ember tragédiájának illusztrációsorozatát, egy 22 darabból álló fametszetsorozatot, a stockholmi egyetemi kiadó megbízására. A teljes Buday György fametszet-sorozat legutóbb az 1999-es, Szegedy-Maszák Mihály előszavával és Thomas R. Mark fordításában megjelenő angol nyelvű Tragédia-kiadást illusztrálta. Sajnálatos módon magyar nyelvű kötetben nem jelent meg a teljes sorozat.
E tanulságos és számos újdonságot tartalmazó tanulmánykötet akár a magyar, akár a külföldi olvasók számára is elérhető, mivel nemcsak könyvként olvasható a hazai és külföldi könyvtárakban, hanem elektronikus formában is, az Országos Széchenyi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtára terjesztésében és felületén, (link: http://mek.oszk.hu/16100/16179/ a könyv címlapjára kattintva), ahogy a szerző többi, művészetfilozófiai, esztétikatörténeti és irodalomtudományi könyve is ugyanitt, teljes terjedelmében megtalálható és olvasható.
Németh Zsófia Székesfehérváron született 1994. augusztus 27-én. Miután szülővárosában elvégezte az általános iskolát és a gimnáziumot, felvételizett 
a Szegedi Tudomány Egyetem osztatlan tanár képzésére. A három év osztatlan rajz, magyar irodalom és nyelvtanár szak alatt Erasmus programon vett részt a Partiumi Keresztény Egyetemen, Nagyváradon. Majd az ösztöndíj végeztével szakot váltott, így 2016-tól magyar nyelv és irodalom – rajz minor alapszakos hallgatóként szeretné befejezni a tanulmányait. Jelenleg Antonin Artaud Velem a kutya-isten című verse és Klimó Károly Artaud-sorozatának összehasonlításából írja a szakdolgozatát. Az alapszak befejeztével szeretné magyar nyelv és irodalom mester szakon folytatni egyetemi tanulmányait.