K HG
K HG naplótöredékei Arany-évben, óarany derengésben
A kalapom cilinder,
Nem holmi csekélység:
Ha fölteszem: magasság,
Ha leveszem: mélység.
2017 – kétszáz éves lenne Arany János, ha még testben és lélekben egyaránt köztünk lenne. 135 éve sajnos már csak lélekben van velünk a varázsló, aki nem nyuszit, galambot, vagy virágcsokrot húzott elő a cilinderéből, hanem a szédítő magasságot és a feneketlen mélységet. És ezt addig fogja tudni a világ, míg él a magyar nyelv, amíg nem nyomja el valami kakofonikus hangzavar, s nem fullad bele valami internacionális angolból leegyszerűsített nyelvi egyen-mocsárba. Tegyünk ez ellen a rémálom ellen – határozta el K HG, s döntött úgy: közreadja arany-naplótöredékeit ebben az aranyévben.
Az első: a kerek évfordulók számai I.:.
1817 márc. 2. Március elején volt tehát kétszáz éve, hogy megszületett Arany György és Megyeri Sára tizedik gyermeke. Ekkor már csak legidősebb nővére, az anyja nevét viselő Sára élt (1792-1853) – ő szoptatta is a kisöccsét, mert 45 éves édesanyjának elapadt a teje. Arany egy másik nővére, Mária és hét fiútestvére már gyermekkorukban elhunytak, a családot sújtó tüdőbaj miatt. Érdekes adat, hogy a hét fiúból három Mihály, kettő György, egy Ferenc és költőnk mellett még egy János nevű is született. Ebből könnyen kiolvasható, hogy valamennyi azonos nevű fiú hasonló keresztnevű bátyjának halála után jött a világra. Első Arany János például 1806 és 1813 között élt a szülői házban. Lásd még:
http://www.e-nepujsag.ro/op/article/200-%C3%A9ve-sz%C3%BCletett-arany-j%C3%A1nos
Ám ezúttal második Arany Jánosról beszélünk. Ezen az oldalon:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Arany_J%C3%A1nos_(k%C3%B6lt%C5%91)#Iskola.C3.A9vei
ez szerepel, így:
A költő édesanyja, Aranyné Ercsey Julianna (Nesze neked guglizás!!! A kép jó, a képaláírás ostoba.)
1827 – Arany János tízéves. Szüleitől már négyévesen megtanult írni-olvasni, hatéves korától járt a szalontai elemi iskolába, akkor kezdte tanulmányait, amikor költőtársa megszületett. (Noha Szilveszter, Az apostol neve arra utalhat, hogy ez a költőbarát mégsem 1823-ban, hanem már 1822-ben világra jött. Hol is? Félegyházán? Szabadszálláson? Kiskőrösön? – töprengett K HG.) Mindenesetre 1827-ben Arany János már kijárta az elemi iskola első négy évét, már alaposan beleásta magát a korábbi évszázad magyar irodalmába. És ebben az évben született meg K HG egy másik nagyon kedves költője, Vajda János Válon. (Vadromantikus ábrándozók holdkóros képzelgései ellenére nem A váli erdőben.)
1837, a húszéves Arany János már túl van jó néhány kudarcon. A szalontai segédtanítóságot (1831-1833) követően a kisújszállási segédtanítóság és a debreceni kollégiumi tanulmányok is zsákutcának bizonyultak, 1836 februárjában mindenki meglepetésére felcsapott színésznek. Csalódása gyors és végleges volt. A színészkaland mélypontját így jellemzi az ekultura.hu: Egy éjszaka álmában halottnak látta édesanyját. Másnap Máramarosszigetről Szatmáron, Nagykárolyon, Debrecenen át, hétnapi vándorlás után gyalog hazatért Nagyszalontára. Otthon a vereség szégyene, kétségbeesett nyomor, s az összetákolt viskóban haldokló édesanyja, megvakult édesapja várta. Édesanyja néhány héttel hazaérkezése után meghalt. Csak régi jó hírének és néhány jó barátjának köszönhette, hogy a „tékozló fiút” mégis visszafogadta a közösség.
(http://www.ekultura.hu/olvasnivalo/eletrajz/cikk/2006-09-20+00%3A00%3A00/arany-janos-eletrajz)
Ebből a gödörből nem a későbbi karrier emelte ki Arany Jánost tehát, hanem a megtartó szülőföld közössége. És persze a szerelem. Három év múlva feleségül vette a magyar irodalom legrokonszenvesebb, legnagyszerűbb társát, Ercsey Juliannát (Aki a fentebbi képen látható. Igaz, hogy legalább olyan fontos Arany életében, mint édesanyja volt, de megérdemelné, hogy a ma szerkesztői se legyenek ilyen slendrián, hanyag, felületes fajankók! – tette hozzá magában K HG.)
A következő évszám: 1847. A költő harmincéves. Idén van a 170. évfordulója annak, hogy Arany János pályadíját február 6-án 20 aranyra emelik a Kisfaludy Társaság ülésén, s a Toldi elindul hódító útjára. Látjuk: ez az egy Arany már hivatalosan is legalább húszat ér – s azután néhány hónappal már ezerszer is többet, hiszen a magyar irodalom legszebbnek tartott költőbarátsága is elindul. Mivel ez az a korszak, amiről legtöbb ismeretet tölt az iskola a nebulók fejébe, a száz év múlva megszületett jegyzetíró, K HG úgy döntött, továbblép a következő évfordulóhoz.
1857: a régi iskolai oktatás ehhez a dátumhoz köti A walesi bárdok keletkezését, noha már jó ideje ismert, hogy a Magyarországra látogató Ferenc Jóskát dicsőítő óda írására felkért negyvenéves költő nem ekkor írta a bárdokat (igaz, csak íróasztal-fiókjának). A dacos kiállást a szabadságharc eszméi mellett és Ferenc József /Edvard/ ellen a hazafias nevelés érdekében hangsúlyozta túl az iskola. (Számos remek példa lelhető erre az interneten, javaslom mondjuk Heni néni honlapját!) A keletkezéstörténetet tisztázta Milbacher Róbert, de K HG sajnálta a szép legenda köddé válását. Arany harcos Petőfi-utóddá maszkírozása tévedés, s nem helyénvaló a két költő személyiségének összemosása.
(Lásd: http://www.irodalomtortenet.hu/pdf/IT_2006-1.pdf)
Ugyanakkor csodálatos, az aranyév eddigi legszebb híre: Arany János poszthumusz díszpolgára lett Wales-ben Montgomerynek!!! Vajon kymri (walesi) nyelvre lefordították-e már a bárdokat? És a kymri nyelvű költészetben él-e ez a skót balladára jellemző versforma? – töprengett sokáig ezen a létfontosságú problémán K HG.
Az évfordulósdit itt megszakítjuk, a következő hónapban majd folyt. köv. (határozta el K HG).
K HG tanár, irodalombarát, életrajza nem lényeges. Száz évvel a Toldi diadala után született, akkor, amikor Czóbel Minka meghalt. Úgy érezte: a kétszázas évfordulóról neki is van mondanivalója.