Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Czóbel Minka emlékezete II.
 
Ráhangoló 4.
 
A Czóbel Minkát bemutató vers-sorozatunk következő csoportjába olyan verseket válogattunk, amelyek azt mutatják, hogy ez az izgalmas szecessziós századvégi költő az irodalmi népiességtől indult el, Petőfi és kortársai dalköltészetét töltötte meg kora hangulataival, az imitált népdalok érzelemvilágát cizellálta finom, érzékeny lényének kisugárzásával. Csak Népdal címmel hat verse jelent meg élete során (ideválogattuk a számunkra legjobban tetsző hatodikat). De eredeti a kötetekből kimaradt korai kis dala, a Bolgár nóta is, ugyanúgy, mint a Zúg a harang… kezdetű csattanós kis dal is. (Ráadásul ez a kis vers bizonyítja azt is, hogy Czóbel Minka nem csak a csillagok közt járt, nem zárkózott valamiféle elefántcsonttoronyba.)
 
Czóbel Minka
Népdal
 
Beteg vagyok, rossz álmom volt az éjjel,
Tele van a levegő is veszéllyel,
Egyszerre csak meglepett egy rossz álom:
Hogy változik minden itt a világon.
 
Azt álmodtam: a fák fejtetőn állnak,
Méregfoga nőtt mindegyik virágnak,
Itt a földön elfogy a nap melege,
S fenn az égen szétfutott a Göncölszekér kereke.

czmeh.jpg

 
 
A vers megjelent Az erdő hangja (1914)című kötetben.
 
 
Bolgár nóta
 
Hogy a rózsám megcsalt?
Nem az bánt engemet!
Ha hű marad hozzám:
Én csaltam volna meg.
 
Az se bánt, hogy élek
Üldött farkas módra  –
Csak nem egy hűtelen
Lányért tettem volna!
 
Hogy magam rossz vagyok,
Az még kisebb átok, –
Csak az fáj hogy nálam
Jobbat nem találok.
 
Meg aztat se bánnám,
Ha pokolra jutnék:
Csak angyal vón’, kihez
Imádkozni tudnék.
 
 
A Bolgár nóta  megjelent az Új Idők-ben 1899. dec. 1-én.
 
 
Vadrózsa
 
IV.
 
Zúg a harang, de csendesen,
Csak úgy lassan, szegényesen,
Aki húzza, az is tudja:
Nincs, ki érte megfizessen.
 
Megkérdezem elmenőbe’:
„Ki jut most a temetőbe?”
Azt felelik az emberek:
„Senki – csak egy cigánygyerek.”
 
A kis vers a Nyirfalombok című első kötet (1890) Vadrózsa című versciklus IV. darabjának szövege megegyezik a Kakukfüvek negyedik ciklus (Apró történetek) nyitóversének szövegével, ott csak a cím az új (Zúg a harang). Ez a vers ilyen címmel először a Hét 1. évfolyamának 11. számában jelent meg, 1890. március 16-án.