Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Séta a gólemtől a Die Hardig
Weiner Sennyey Tibor: Magyar gólem. Budapest, Hochroth, 2013.
 

weiner_sennyey_tibor_magyar_golem.jpg

Milyen Weiner Sennyey Tibi új kötete, kérdezi tőlem moziba siető ismerősöm a szegedi utcán, amit a jakobinus Hajnóczyról neveztek el, és amelynek közepén ott áll a régi és az új zsinagóga. Nem is kérdezhetnék jobb helyen, hiszen a Magyar gólem című történelmi krimi szövevényes szálai egy budapesti gyilkosságtól éppen a szegedi főrabbihoz, Lőw Immánuelhez vezetnek.
Most is csak kitalálta az egészet, vagy megtörtént, amit összeírt a barátod, érdeklődik a sétáló, és itt jogosan jöhetnék zavarba, hiszen Weiner Sennyey Tibor előző prózakötetében, A nagy eretnekben is úgy vegyítette a fikciót és a valóságot, hogy bölcsész legyen a talpán, aki értette, hol húzódik a kettő határa. Most pedig csak reménykedni tudunk, hogy a Lőw Immánuel elleni koncepciós per részletei kitalációk, és mindez pusztán egy távoli, 1920-ban játszódó történet, ami a megidézett szereplőkkel együtt, negyvenkét nyomtatott oldalával néhány izgalmas esti órát szerez nekünk.
Bár maga a történet sem ilyen egyszerű, válaszolom immár magamtól az érdeklődőnek a régi zsinagóga előtt, ahol a homlokzaton lévő kőtáblák őrzik a zsidó áldozatok névsorát. Talán nem is Lőw Immánuel a főszereplője az egész históriának, hiszen Balassa Ármin, a Szeged és Vidéke című lap szerkesztője, ismert kriminológus az, akinek útját végigkísérhetjük a gondtalan moziba indulástól a szerkesztősége szétverésén át az első zsidók elleni törvény megszületéséig az Országházban.

low-i..jpg

De hát mi köze neki és Lőwnek a zsidótörvényekhez, vág szavamba türelmetlen, de a történelmet alaposan ismerő útitársan, hiszen a zsidók elleni rendelkezések társadalmi nyomásra születtek. Mivel régóta kedvelem az olyan apró kérdéseket átívelő fogalmakat, mint a társadalom, ezért röviden elmesélem neki, hogy a nagyelbeszélések, a rendszereket átfogó sémák helyett érdemes átolvasni egy-egy korszak mikrotörténeteit. Azt, miképpen vezetett a budapesti Britannia szállóban elkövetett gyilkosság a szegedi főrabbi letartóztatásához, majd a magyar országggyűlésben eluralkodó antiszemita őrülethez. Egy olyan perhez, amelyben újságírók, miniszterelnökök és képviselők is érintettek.
Hogy kerül a történetbe a Magyar gólem, kérdezi kíváncsi ismerősöm, és bár nem szeretek sok részletet elárulni egy krimiből, mégis elmondom, hogy ez egy filmnek a címe. Az pedig éppen az 1500-as években élt Lőw rabbiról szól, aki egy hatalmas agyagszoborral, a gólemmel védte meg a Prágában gettóba kényszerített zsidóságot.
Na, jó, de csak ennyi, mindössze ezért lett ez a könyv címe, lovalja bele magát barátom a részletekben adagolt krimibe, de erre csak annyit tudok válaszolni megőrizve egy krimi becsületét, hogy természetesen nem. Minden embernek és közösségnek megvannak a maga gólemei, de legyen elég ennyi, barátom, mennek kell tovább, válaszoltam.
Várj, várj, csak annyit mondj még, hogy amit eddig tudtam a huszadik századi zsidóüldözésről, az tévedés volt. Nem tudom, barátom, de a könyvben Lőw Immánuel mellett tanúskodik Kosztolányi Dezső, és ott vannak az országgyűlés jegyzőkönyvei arról, mit mondott Simonyi-Semadam Sándor, az akkori miniszterelnök, amikor felszólalt a Parlamentben az ügy kapcsán. Ott van Prónay Pál, a fehér terrort irányító katonatiszt pályaképe, Balassa Ármin és Lőw Immánuel életrajza, hát, ásd bele magad, ha annyira érdekel. De tudnod kell, hogy az ügy ennél bonyolultabb. Ott van a háttérben az első világháború egy kihasznált és megvezetett nemzedékkel, ott van a kisgyerek, aki maga is zsidó, de saját kezével töri be a zsinagóga ablakait, és még nem is beszéltünk a szegedi lap történetéről és a magyar sajtó akkori mélyrepüléséről. Barátom, nem is beszéltünk még a barátságról, az asztalra tett revolverről, aminek meghúzása néha egyetlen út a becsület irányába. Sőt, szót sem ejtettünk a jelen politikájáról, amely ma is bűnbakként próbálja kezelni azokat a csoportokat, amelyeket kevésbé magyarnak gondol magánál. Kicsit elragadtatom magam, mert visszafogott hangja ellenére Weiner Sennyey Tibor kötete után már nem lehet ugyanúgy tekinteni a Horthy-korszakra és ebből adódóan az időszak iránt egyre mélyebben érdeklődő jelenre sem.
De mindezt negyvenkét oldalon, szól jogosan a kérdés, hiszen – amint elárulom – a szerző és a kiadó talán álszerénységből a novella műfajmegjelölést választotta. Valójában Weiner Sennyey Tibor könyve huszonegy rövid fejezetből álló elbeszélés vagy összetettségéből adódóan inkább kisregény. De ezek nem is olyan fontosak. Lényegesebb talán az, hogy van egy kis kiadó, a maga áttetsző boírítékba csomagolt vékony, fekete füzeteivel, és olyan fekete, dé mégis a jelenig áttetsző történeteket jelentet meg német támogatással, mint az említett krimi. A Magyar gólem pedig egy csúnya és fontos történet szépen, feszesen megírva, úgy, hogy egy percig sem unatkozol, hiszen pörgősek a dialógusok, és olyanokat tudhatsz meg a korszak filmszínházairól és Budapestjéről, amikre eddig nem sok időt szánt a szépirodalom. Így szól baráti ajánlóm a Mars térhez közeledve, de látom, útitársamat már meggyőztem az ügyről.
Nem hagyom annyiban, hiszen valahol azt olvastam, ilyenkor kell még ráerősíteni, beelőzni a talán erősebbnek ígérkező filmélményt. Hát folytatom praktikus adalékokkal. Nézd meg a könyvtrailert a neten (http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=UgNgVOxpulo), és ha tetszik, kettőezerhétszázért házhoz megy a Magyar gólem (http://hochrothbudapest.hu/index.php?page=order). Mert tudod, ma már nem éri meg boltban árulni, de ez egy másik történet. A lényeg, hogy egy mozijegy ára, és egy könyvritkaságot kapsz érte. De menj csak, siess a filmre, mit adnak most a moziban, kérdezem. Semmi komolyat, a Die Hard 5-öt, aminek az a címe: A Good Day To Die Hard, állítólag nagyon gyenge, de elütöm valamivel a napot, egy kis akció, néhány hulla, fegyverropogás, ilyesmik. Igen, válaszolom neki, mert nekem is felrémlik a régi moziélmény. Az élet mindig drága.
 
Boldog Zoltán
 
 

bz.jpg

Boldog Zoltán 1984-ben született, kunágotai származású. Jelenleg, s immár nyolc éve Szegeden él, magyar és történelem szakos középiskolai tanár, doktoranduszhallgató, az Irodalmi Jelen Online rovatvezető szerkesztője. Kritikái, recenziói, tárcái a legkülönbözőbb folyóiratokban jelennek meg. 2013 könyvhetén jelentkezett első kötetével, a Kihez beszél ez a faszi? című tárcagyűjteménnyel. 
 
A szerző írása korábban a SzegediLapon: Szeged fehéren, feketén