Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Irodalom-történés

...irodalomról, irodalmi életről, írókról, költőkről, könyvekről, művekről...

 

Cikkek

Beszélgetés Ilia Mihállyal

2014.01.25

ilia-mihaly.jpg

Ilia Mihály. Sokaknak „csak” A Tanár Úr. Hivatalos titulusa szerint irodalomtörténész, irodalomkritikus és szerkesztő. Valójában a szegedi bölcsészkar világszerte (el)ismert oktatója, egyike a XX. század végi, XXI. század eleji magyar irodalom meghatározó személyiségeinek. Világéletében alkotó ember, az univerzitás révén a fiatal, redaktorként az idősebb nemzedékek szemléletének, gondolkodásának is formálója; fölmérhetetlen kapcsolati tőkével, lenyűgöző irodalom- és társadalomtörténeti ismeretanyaggal. A Tanár Úr sorsa az egyetem mellett a Tiszatájjal is összefonódik: szerkesztője, főszerkesztője az irodalmi folyóiratnak. Munkásságával mindig a minőséget szolgálja, építi, miközben a kortárs magyar literatúra mesterséges határokon átívelő természetes teljességét vallja. A Kádár-rezsim titkos szolgái lehallgatóberendezést szerelnek föl egyetemi- és szerkesztőségi-szobájában, de még a lakásában is. Megfigyelése egészen a rendszerváltásig tart, a róla szóló jelentések több ezer oldalra rúgnak. Közel negyven besúgó serénykedett körülötte. Ám aki kérte, annak megbocsátott. – Dr. Ilia Mihály emeritus professzort Tráser László kérdezte megfigyelés terhe alatt végigdolgozott éveiről, legelőször is arról, a „szervek” iránta tanúsított kiemelt érdeklődését vajon szerkesztői munkájával vonta a fejére? (hanganyag) 

 

Czóbel Minka emlékezete I.

2014.01.15

Czóbel Minka verseinek egyik fő jellemzője a műfaji elhatárolás szinte lehetetlen volta, a leendő kiadás gondozója nem vette a bátorságot, hogy elhelyezze a lírai, epikai, netán drámai skatulyákba az összegyűjtött verses formájú alkotásokat. A gyűjtésnél elsőként a megjelent kötetek szövegét vette alapul s igyekezett az ott megjelent versek esetleges előző szövegváltozatait, folyóiratközléseit is a jegyzetekben bemutatni. Emellett közli azokat a köteten kívül megjelent verseket is, amelyek csak antológiákban, folyóiratokban jelentek meg.  A versek szövegét mai helyesírással közli, a magánhangzók időtartama esetében is, hiszen Czóbel Minka költészetében az időmérték nem játszik jelentős szerepet, a versek többsége magyaros ritmusú, vagy esetleg szabadvers. Az első három ráhangolóban azokat a verseit közöljük, melyekről szó volt a Czóbel Minkát idéző írásunkban. 

 

Bene Kálmán: Aki helyet kér a kánonban…

2014.01.01

czobel_szobor_anarcs.jpg

Száz esztendeje, 1914-ben jelent meg Czóbel Minka utolsó jelentős kötete, Az erdő hangja. A költőnő ugyan már kikerült a feledés homályából, de még igen messze van egy, az életművének alapos ismeretén nyugvó, tényleges rehabilitációtól. Ezt a rehabilitációt szeretné elősegíteni és megkönnyíteni ennek az írásnak a szerzője, amikor az utolsó nagy Czóbel-kötet kiadásának centenáriumán, a 2014. évben ki akarja adni a költőnő összegyűjtött verseit, hiszen ezekhez ma már gyakran csak könyvtárközi kölcsönzéssel juthatunk hozzá. Talán sokan felfedezik (és újra értékelhetik) maguknak ezt az irodalmi népiességet megújító, szimbolista, impresszionista jegyeket is mutató, sokszínű szecessziós költészetet. Előzetesként és ráhangolóként a SzegediLap minden hónapban közread néhány Czóbel-verset… – Bene Kálmán tanulmánya 

 

Gion-rendezvény Szenttamáson

2013.11.11

2013. november 9-én, szombaton fiatalok látogattak Szenttamásra, a Gion Nándor Emlékházba, hogy a 2002-ben elhunyt nagyszerű íróval, életművével és szülőfalujával ismerkedjenek. – Árpás Károly helyszíni tudósítása 

 

Kutyacsillag alatt. Ajánló sorok Varga Rudolf kötetéhez

2013.11.09

Nehéz helyzetben van a recenzens, hiszen egy olyan költő kötetéről kell írnia akivel közeli, jó barátságban van, így aztán joggal kérdőjelezhető meg minden sora, az értékítélete, de hiszem, ebben az esetben az általam leírtak megállják a helyüket és nyugodt szívvel ajánlhatom az értő olvasóközönség felé Varga Rudolf Kutyacsillag alatt című kötetét. – Botz Domonkos ajánló sorai 

 

A Székelyföld délen

2013.10.12

elejere.jpg

Feltöltődve és valamiféle kellemes megnyugvással eltelve térhettek haza azok, akik részt vettek a Székelyföld folyóirat szentesi, vagy szegedi estjén. Megnyugtató, hogy vannak még olyan orgánumok, mint ez a csíkszeredai kiadású lap, amely nemcsak őrzi közös értékeinket, bemutatja az újonnan születőket, de missziója közben nem feledkezik meg az olvasókról sem. Nem csak a szakma tetszését szeretné kiváltani, felvillantva az aktuális igényeknek megfelelően csomagolt gondolatokat, de arra is gondol, hogy azokat az olvasói is ki tudják csomagolni − s közben mindvégig figyel a minőségre! – Szentesen és Szegeden jártunk 

 

Móra Ferenc levele

2013.09.30

Újabb, eddig ismeretlen Móra-kézirat került a szegedi múzeum gyűjteményébe: egy levél, melyben Móra Ferenc, az akkori múzeumigazgató szabadságot kér Szeged város polgármesterétől súlyosbodó betegsége miatt. A gyengélkedő író az orvosa által írt igazolást is csatolta a levélhez, melynek nyomán a címzett, mellesleg Móra tisztelője, Somogyi Szilveszter polgármester megadta az író által kért betegszabadságot. – Medgyesi Konstantin muzeológussal Tráser László beszélgetett Móra Ferenc leveléről. 

 

Nyilas Péter: A galamblelkű párbajhős

2013.09.10

Véres kardpárbaj volt tegnap (1890. január 18.) városunkban. – A küzdelem Gárdonyi Géza és dr. Kókay István közt folyt le délután két órakor a Sörház-kaszárnya vívótermében, szigorú föltételek mellett – adta hírül a Szegedi Napló 1890. január 19-i száma. – A felek kétszer csaptak össze a leghevesebb támadással. Az első összeütközésnél dr. Kókay István bal kezén könnyebb sebet kapott s miután a segédkező orvosok harcképtelenségét nem konstatálhatták, az ellenfelek újra fölállottak. A második vezényszóra a viaskodók még hevesebben csaptak össze; az elkeseredett harcban mindkét fél sebet kapott. Dr. Kókay az alsó nyak bal felén sérült meg, mely sérülés nagyon könnyen végzetessé válhatott volna. E sebeken kívül dr. Kókay több kisebb bőrkarcolást is kapott. Gárdonyi Géza ellenfelével csaknem ugyanazon pillanatban sebesült meg. Kisebb sérülése a bal arcán történt. – Nyilas Péter írása Gárdonyi Gézáról,  a szegedi párbajhős újdondászról 

 

Somi Éva: Árvaiék Amerikában

2013.09.08

...Realista, hagyományos regény ez, lineárisan és kronologikusan kibontakozó, egy szálon futó cselekménnyel, mindentudó elbeszélővel – ezek nem éppen egy modern regény ismérvei. Írójuk ugyanis nem követ semmiféle divatot, trendet, nem akar megfelelni semmilyen külső elvárásnak.  Régimódi talán az is, hogy fontosabbnak tartja a valóságot és annak  hiteles ábrázolását. Vannak kritikusok, talán olvasók is, akik sokallják a hosszadalmas leírásokat, akár munkafolyamatról, akár egy természeti jelenségről van is szó. Pedig inkább ez adja az epikus hitelt: az író pontosan tudja, miről ír. Háttérkutatás, terepszemle, könyvtári munka és tapasztalat áll e mögött a tudás mögött, egyáltalán: írói munka van benne, nem is kevés... – Somi Éva Oravecz Imre: Kaliforniai fürj című regényéről 

 

Megjelenés előtt: Csernák Árpád válogatott novellái

2013.09.02

A Stádium kiadó gondozásában jelennek  meg Csernák Árpád Válogatott novellái. A szerző 1966-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, hosszú színészi pályafutása során a Szegedi Nemzeti Színház társulatának is volt tagja, írásai 1967 óta olvashatók napi- és hetilapokban, folyóiratokban. Az életmű javából tallózó kötetet Kárpáti Kamil utószavának részletével és egy kisnovella-füzérrel ajánljuk olvasóink figyelmébe.

 

« előző

1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13

Következő »