Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Irodalom-történés

...irodalomról, irodalmi életről, írókról, költőkről, könyvekről, művekről...

 

Cikkek

Czipott György: Varga Rudolf két verskönyve elé...

2014.03.27

„Költő vagyok – mit érdekelne engem a költészet maga?...” – szögezi le József Attila az Ars poetica című versében. Meghagyom hát a mélyen szántó irodalomelméleti munkálkodást a tudoroknak, meg sem akarom fejteni, miféle helyet kér a magyar, vagy egyetemes irodalomban Varga Rudolf a következőkben ízlelt két könyve – ezt a felelősséget a fölkent ítészekre bízom, aztán lelkük rajta! – Czipott György Varga Rudolf köteteiről 

 

Hegedűs Réka-Tóth Edit: 7 kérdés Sánta Gáborhoz

2014.03.25

img_4372.jpg

A Fekete István nyomában című rendhagyó életrajzi kötet első hivatalos bemutatóját tartották március 21-én a Somogyi-könyvtárban, amely méltó helyszínt biztosított, többek között azért is, mert Szeged központi szerepet játszik a Fekete István kutatásban. A szegedi Sánta Gáborral, az SZTE JGYPK Tanítóképző Intézetének főiskolai docensével Dóka Péter, a Móra Kiadó szerkesztője beszélgetett. – A bemutató kapcsán az írót Hegedűs Réka és Tóth Edit kérdezte a nem mindennapi életrajzi kötetről. 

 

Élet a harmadik híd alatt

2014.03.16

Bátor, lesújtó, nyugtalanító, katartikus könyvet tart a kezében az olvasó írja Szilasi László A harmadik híd című, a hajléktalanok világát idéző regényéről Darvasi László. A szerző saját bevallása szerint ez a könyv „elsősorban emberről szóló regény hajléktalan környezetben”. Szilasi egy markáns irodalmi hagyományt folytat, amikor irodalomtudósként szépirodalmat művel. A Szegedi Egyetem tanárának ez a második regénye. – Szilasi Lászlóval Tráser László beszélgetett. (hanganyag) 

 

Varga Rudolf: Jobbantemperált láncfűrészzenekar

2014.03.07

jobbantemperalt-lancfureszzenekar-cimlap-1-.jpg

Régóta várok egy olyan könyvre, mint amilyen Czipott György Jobbantemperált láncfűrészzenekar című verskötete. (...) Czipott György új kötetének verseiben felmutatja létezésünk tisztává főzött párlatát, mégpedig azt, amit önmaga tudatán át forralt. Mindebből azt érzem ki, sőt bizton merem állítani, a költő nem csak érti, hanem tudva tudja, hogy csupán az önmagunkon felülemelkedés a méltó válasz ebben a világnagy küzdelemben. – Varga Rudolf recenziója Czipott György verseskönyvéről 

 

Czóbel Minka emlékezete II.

2014.03.06

A Czóbel Minkát bemutató vers-sorozatunk következő csoportjába olyan verseket válogattunk, amelyek azt mutatják, hogy ez az izgalmas szecessziós századvégi költő az irodalmi népiességtől indult el, Petőfi és kortársai dalköltészetét töltötte meg kora hangulataival, az imitált népdalok érzelemvilágát cizellálta finom, érzékeny lényének kisugárzásával. Csak Népdal címmel hat verse jelent meg élete során (ideválogattuk a számunkra legjobban tetsző hatodikat). De eredeti a kötetekből kimaradt korai kis dala, a Bolgár nóta is, ugyanúgy, mint a Zúg a harang… kezdetű csattanós kis dal is.

 

Fabulya Andrea: Előbeszéd Árpás Károly versköteteihez

2014.02.27

Árpás Károly 2013 novemberében két verseskönyvvel jelentkezett: egy haiku-sorozattal és egy gyűjteményes verskönyvvel. Borzongoló címmel jelent meg az előbbi, Harang és kereszt címmel az utóbbi. – A két kötetről Fabulya Andrea írt recenziót 

 

Versmondók és versírók találkozója Szentesen

2014.02.23

Amennyiben adott egy elszánt, jót akaró ember és mellé / mögé egy jóravaló közösség, ha minden nem is fordulhat jobbra, számos szépséges, nemes történet születhet. Szentesen mind a két hozzávaló megvan: Paulovics Tamás, a „szent őrült”, aki időt és fáradtságot, utánajárást és rábeszélést, energiát és (nem utolsó sorban) pénzt nem kímélve immár második alkalommal szervezte meg a Versmondók Találkozóját és mellette, mögötte a közösség: Szentes Város kultúraszerető, irodalombarát lakosai és vezetése. – helyszíni beszámoló a Versmondók és Versírók II. Találkozójáról

 

Hegedűs Réka-Tóth Edit: „...emléke sok-sok éven át fent fog maradni...”

2014.02.20

2014. február 18-án a Somogyi-könyvtárban az egy éve elhunyt reneszánsz ember, Jurkovics János Isten tenyere alatt című novelláskötetének bemutatója kapcsán emlékeztek a rendkívül sokoldalú személyiségre ismerősei, pályatársai, szerettei, illetve mindenki, aki nyomon követte munkásságát. – Hegedűs Réka és Tóth Edit beszámolója a helyszínről 

 

Hegedűs Réka-Tóth Edit: 7 kérdés Czilczer Olgához

2014.02.08

Czilczer Olga 1940-ben született Szegváron. Szegeden végezte zenei tanulmányait. Költőként 1974-ben mutatkozott be a Ne mondj le semmiről című antológiában, s azóta is folyamatosan publikál irodalmi folyóiratokban.  Első önálló kötete 1982-ben született meg, A függőleges ablaksor címmel.  Kedvenc műfajának a prózát tartja, de szívesen ír szabad verset is. 2000-ben és 2001-ben három hangjátékát mutatta be a Magyar Rádió. Évek óta visszatérő vendége a Somogyi-könyvtárnak, ahol többek között a Világjáró, a Bobó könyve és a Mehetünk kedves című könyveit, valamint legújabb verseskötetét, az Osztódást is népszerűsítette. – Hegedűs Réka és Tóth Edit ezen legutóbbi kötetbemutató kapcsán tette föl hét kérdését az írónőnek. 

 

Hegedűs Réka-Tóth Edit: Czilczer Olga műhelytitkai a Somogyi-könyvtárban

2014.02.07

osztodas_czo.jpg

A szegvári születésű, Szegeden élő Czilczer Olga költő és írónővel találkozhattak az érdeklődők február 5-én a Somogyi-könyvtár zenetermében. A rendezvényen az írónő a legújabb, 2013-ban megjelent verseskötetét, az Osztódást mutatta be, de mesélt írói pályájáról és műhelytitkaiba is beavatta az olvasóközönséget. – Hegedűs Réka és Tóth Edit helyszíni tudósítása 

 

« előző

1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13

Következő »