SzegediLap

A Móra Ferenc Múzeum saját kiadásában jelent meg a névadó Móra Ferenc, egykori múzeumigazgató Kalmár Ilonához írott szerelmes (és titkosított) verseinek gyűjteménye. A költő ezt a verseskönyvet élete utolsó idejében írta, az Aranykoporsó alkotása idején. A könyv (bízvást mondhat, hogy) megrázó történetéről Medgyesi Konstantinnal Tráser László beszélgetett. – Móra Ferenc titkos szerelmes versei (hanganyag) 

Czóbel Minka lírájának talán legfontosabb témája a szerelem. De nem ám valami érzelmes-érzelgős, szépelgő közhelygyűjtemény, sokkal inkább pusztító szenvedélyek, izzó érzések hiteles rajza. Hiteles érzéseket jelenít meg anekdotikus-népies hangú szemérmes első vers, a Volt!, s a legjobb darabok közé tartozik egy háromfelvonásos szerepjátszó költemény, a Báthory Erzsébet. A három újjászületésben a czóbeli szerelemfelfogás különlegessége, a három fokozat szimbolikája sokat elárul erről a méltatlanul kevéssé  ismert, alig olvasott poétáról. 

Borbély Szilárd regénye, a Nincstelenek a magyar irodalom egyik nagy vonulatába tartozik: a 30-as években kezdődő, a 70-es években újrainduló  szociográfiákkal együtt jelentkező, azokkal azonos értékű hitelességgel rendelkező, de irodalmi alkotásokként értelmezhető  prózai művekébe. A szociografikus mélységű regényekhez,  amelyek  tényszerűségükkel, valószerű részletekkel és jelenetekkel döbbentik meg az olvasót, az egészet mégis fikciónak,  szépirodalmi alkotásnak tekintjük. Hatásuk drámai. Egyik leggyakoribb témájuk a mélyszegénység  gyakran önéletrajzi  elemekből  táplálkozó ábrázolása. – Somi Éva recenziója 

„Költő vagyok – mit érdekelne engem a költészet maga?...” – szögezi le József Attila az Ars poetica című versében. Meghagyom hát a mélyen szántó irodalomelméleti munkálkodást a tudoroknak, meg sem akarom fejteni, miféle helyet kér a magyar, vagy egyetemes irodalomban Varga Rudolf a következőkben ízlelt két könyve – ezt a felelősséget a fölkent ítészekre bízom, aztán lelkük rajta! – Czipott György Varga Rudolf köteteiről 

A Fekete István nyomában című rendhagyó életrajzi kötet első hivatalos bemutatóját tartották március 21-én a Somogyi-könyvtárban, amely méltó helyszínt biztosított, többek között azért is, mert Szeged központi szerepet játszik a Fekete István kutatásban. A szegedi Sánta Gáborral, az SZTE JGYPK Tanítóképző Intézetének főiskolai docensével Dóka Péter, a Móra Kiadó szerkesztője beszélgetett. – A bemutató kapcsán az írót Hegedűs Réka és Tóth Edit kérdezte a nem mindennapi életrajzi kötetről. 

„Bátor, lesújtó, nyugtalanító, katartikus könyvet tart a kezében az olvasó” – írja Szilasi László A harmadik híd című, a hajléktalanok világát idéző regényéről Darvasi László. A szerző saját bevallása szerint ez a könyv „elsősorban emberről szóló regény hajléktalan környezetben”. Szilasi egy markáns irodalmi hagyományt folytat, amikor irodalomtudósként szépirodalmat művel. A Szegedi Egyetem tanárának ez a második regénye. – Szilasi Lászlóval Tráser László beszélgetett. (hanganyag) 

Régóta várok egy olyan könyvre, mint amilyen Czipott György Jobbantemperált láncfűrészzenekar című verskötete. (...) Czipott György új kötetének verseiben felmutatja létezésünk tisztává főzött párlatát, mégpedig azt, amit önmaga tudatán át forralt. Mindebből azt érzem ki, sőt bizton merem állítani, a költő nem csak érti, hanem tudva tudja, hogy csupán az önmagunkon felülemelkedés a méltó válasz ebben a világnagy küzdelemben. – Varga Rudolf recenziója Czipott György verseskönyvéről 

A Czóbel Minkát bemutató vers-sorozatunk következő csoportjába olyan verseket válogattunk, amelyek azt mutatják, hogy ez az izgalmas szecessziós századvégi költő az irodalmi népiességtől indult el, Petőfi és kortársai dalköltészetét töltötte meg kora hangulataival, az imitált népdalok érzelemvilágát cizellálta finom, érzékeny lényének kisugárzásával. Csak Népdal címmel hat verse jelent meg élete során (ideválogattuk a számunkra legjobban tetsző hatodikat). De eredeti a kötetekből kimaradt korai kis dala, a Bolgár nóta is, ugyanúgy, mint a Zúg a harang… kezdetű csattanós kis dal is.

Árpás Károly 2013 novemberében két verseskönyvvel jelentkezett: egy haiku-sorozattal és egy gyűjteményes verskönyvvel. Borzongoló címmel jelent meg az előbbi, Harang és kereszt címmel az utóbbi. – A két kötetről Fabulya Andrea írt recenziót 

Amennyiben adott egy elszánt, jót akaró ember és mellé / mögé egy jóravaló közösség, ha minden nem is fordulhat jobbra, számos szépséges, nemes történet születhet. Szentesen mind a két hozzávaló megvan: Paulovics Tamás, a „szent őrült”, aki időt és fáradtságot, utánajárást és rábeszélést, energiát és (nem utolsó sorban) pénzt nem kímélve immár második alkalommal szervezte meg a Versmondók Találkozóját és mellette, mögötte a közösség: Szentes Város kultúraszerető, irodalombarát lakosai és vezetése. – helyszíni beszámoló a Versmondók és Versírók II. Találkozójáról