SzegediLap

Sándor Zoltánnak kiváló hallása van, és kitűnő érzéke a kifülelt történetek precíz, érdekes megírásához, ebből adódik, hogy Föltámad a szél c. novelláskötete bámulatos hitelességgel szól egy közösség, egy olyan bánáti falu lakóinak életéről, akiket a Magvető/Teremtő nem túl jó földre, az ingoványos pusztaságba vezetett. A novellák olvasása közben azonnal szembetűnik, hogy az embert próbáló, szélfutta, lápos táj súlyos rögeiben gyökereznek a novellákban szereplő fő- és epizódszereplők szikár, szálkás, sanyarú, de mégis az emberi méltóság megtartása felé igyekvő sorsai. Az első novellában az is kiderül, hogy a földbe vetett mag, azaz az emberanyag minősége sem a legjobb, ugyanis a Hangok a föld alól című történet a falu bizarr, már-már horrorisztikus telepítéslegendájával, pontosabban az első templom megépítésének megdöbbentő, hihetetlen esetével kezdődik. – Wilhelm József recenziója Sándor Zoltán kötetéről

Könyvcsomagot hozott a futár a JAFFA Kiadótól. Nagy, súlyos csomagot. Átveszem, felviszem a könyvtárszobámba. Valamiért nagyon vágytam erre a könyvre, birtokolni, a polcomon vagy az íróasztalomon látni, megérinteni. Tépem a csomagolást, mint egy izgatott gyermek. A könyv, a két kötet gyönyörű. Szinte szerelmes remegéssel érintem meg. Kemény, valóban kemény és időtálló fedőlap, ezt meg lehet kopogtatni. A belső oldalain és az első papíroldalon fénykép a Naplóról, Gyarmati Fanni gyorsírásos kézírásával. A védő borítón korabeli fényképek, mindkét köteten a Napló szerzője, az első fényképet Radnóti Miklós készítette. – Petró János Gyarmati Fanni naplójáról

A Pihikről, modernségről és avíttságról, Indonéziáról, a költészet jógájáról, a DRÓTról és Szegedről beszélt a SzegediLapnak Weiner Sennyey Tibor költő, akinek február 9-én mutatják be legújabb, Pihik című verseskötetét Szegeden, a Kapca Kávézóban. – 7 kérdés WST-hez

Sz. Zs. versei formájukat vesztő, zseniálisan megtévesztő szóáradatokból, puritán közlésekből, lejegyzésekből, groteszk semmiségekből táplálkoznak, ugyanakkor önmagukat is eszik ezek a szövegek az általuk életre keltett értelmek, szójátékok, érzelmek kannibalisztikus végtelenében, hogy szavakkal megmagyarázhatatlan űrt hagyjanak maguk után, kábeli űrzavart. E szövegversek folyamatos párbeszédek a virtuális világ huzaljai közötti összegubancolódással és a valós (?) emberi kapcsolatok rengetegével. E költött szövegek igyekeznek adni, sejtetnek, s valami értelmet fecskendeznek a talajvesztés érzéséből fakadó kapkodásba. – Wilhelm József Székelyhidi Zsolt Űrbe! című kötetéről

Czipott nem bukdácsol, nem hempereg a földi mocsokban. Nem vonszolja végig előttünk lehetséges emberi kudarcait másokra mutogatva, jajgatva. Tudja, minden bajunkért kizárólag csak magunkat hibáztathatjuk. Ő olyan aspektusból szemléli a világot, olyan magasságból, ahol golyó már nem éri el. Onnan, a magasságokon túlnanról, a multiverzumból, az észlelésen túlról nézi sárgolyónkon az össztársadalmi összeomlást. Kognitíve tudja, amit mi csak zsigeri sejtelemből, hogy mi készül itt ellenünk, örök vesztesek ellen. Költői programja az ismeretlen feltérképezése. Úgy üzen, hogy nem üzen. Akinek van rá füle, így is hallhatja. Pillanatnyilag övé az egyetlen valódi költőhöz méltó magatartás. – Varga Rudolf gondolatai Czipott György új kötete elé

Az Élet és sors monumentális történelmi regény, méltán nevezik a XX. század Háború és békéjének. Szerzője, Vaszilij Grosszman  nem élhette meg  az ötvenes években írt , 1960-ban befejezett könyvének a nyolcvanas évektől máig tartó sikerét, hiszen 1964-ben meghalt (1905-ben született). Azt azonban még megérte, hogy mihelyt „illetékes elvtárs”, a párt főideológusa elolvasta, azonnal be is tiltotta – azzal, hogy maximum 200 év múlva jelenhetne  csak meg, mert még a Doktor Zsivágónál is veszélyesebb. Az ominózus mondat 1961-ben hangzott el. Szerencsére nem kellett 200 esztendőt várni, a nyolcvanas években Nyugaton és a Szovjetunióban is megjelent a regény. Hozzánk 2012-ben érkezett el. – Somi Éva Vaszilij Grosszman Élet és sors című regényéről

Horror-író tábor az év legsötétebb napján! Félelem és rettegés Izményben! Tehetséges író vagy? Sikeres szeretnél lenni? Jelentkezz te is! A Szellemlovas társasjáték bolt és a DRÓT portál közös szervezésében az év legsötétebb napjain megrendezzük az első magyarországi rémtörténet író tábort. Kreatív írás mesterfokon, amivel még nyerhetsz is!

Szabatosan leírni a világot, egyre mélyebb rétegekig hatolva – ez a tudomány dolga. Villanófényben látni s olykor megörökíteni egyetlen pillanatát, de nem  fotó-, hanem kézirat-papírra, a szív hangjaira figyelve – ez lehetne a költő dolga. Julesz János szegedi orvos professzor ezt az utat járja, immár az ötödik verseskönyvében, amely ezúttal is a Medicina kiadó gondozásában jelent meg. – Az orvos-tanárt Tráser László kérdezte.

A Czóbel Minkát bemutató válogatásunkban ismét a költőnő legfontosabb témájából, szerelmi költészetéből szemelgetünk. Az itt következő vers és versrészlet bizonyítja Czóbel Minka túlfűtöttségét, emlékeinkben felidézi az Üvöltő szelek hősnőinek féktelen szenvedélyeit. De a czóbeli elfojtott szenvedélyek talán még merészebbek, intenzívebbek, pokolibbak, mint amilyeneket az angol írónő regényében élhettünk át. Az első példánk egy részlet verses drámájából. Nem hiszem, hogy sok olyan életrajzot bemutató művel találkoztak még az olvasók, amely a főhős fogantatásának leírásával indulna… A másik, teljes versről csak annyit, hogy Weöres Sándor csodálatos irodalmi szöveggyűjteményében (Három veréb hat szemmel) nemes egyszerűséggel „szadista rémfantáziának” nevezte… – Czóbel Minka emlékezete V.

Majd minden könyvesboltban található Darvasi László, azaz Szív Ernő egynéhány könyve, legyen az gyermekkönyv vagy éppen nagyregény. Akik az Élet és Irodalom, vagy a szegedi Délmagyarország olvasói, gyakorta találkozhatnak egy-egy tárcájával. Legújabban ezekből a napilapos-hetilapos tárcákból jelent meg válogatás Ez egy ilyen csúcs címmel. Tráser László a vaskos kötet egyik első olvasóját, Szilasi László irodalmárt kérte, méltassa a könyvet.