Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Irodalom-történés

...irodalomról, irodalmi életről, írókról, költőkről, könyvekről, művekről...

 

Cikkek

7 kérdés Bátyi Zoltánhoz

2016.01.24

Bátyi Zoltán Szegeden született, 1956-ban. Szegeden járta iskoláit, itt szerzett jogi diplomát 1980-ban. Itt kezdte újságírói pályáját is, nevezetesen a Csongrád Megyei Hírlap szerkesztőségében. Később a Reggeli Délvilág főszerkesztő-helyettese, majd a Délmagyarország főmunkatársa lett. 2003 szeptembere óta a Szegedi Ítélőtábla sajtótitkáraként dolgozik. Hétezernél is több cikkét közölték különböző lapok; tizennégy kötet szerzője illetve társszerzője. Írt és szerkesztett könyvet egykori középiskolájáról (50 éves a Vedres) és a város egyik legnagyobb cégéről (50 éves a Tisza Volán) egyaránt. Sokoldalú író és publicista, akit Szeged Városa 2016-ban Kölcsey-éremmel tüntetett ki. – 7 kérdésünkkel Bátyi Zoltánt kerestük

 

Kaiser László: Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal

2015.11.29

A nemrég elhunyt Nemeskürty Istvánra, a nemzet Tanár urára emlékezünk Kaiser László közel tíz éve publikált interjújával, amelyet változatlanul közlünk, így nem csupán az emlékek és gondolatok kapnak külön ízt, de az akkori idők megidézése is szolgál érdekességgel, s a mára mutató tanulságokkal egyaránt. 

 

Varga Rudolf: Szembefordulás a végzettel? (2. rész)

2015.11.27

Az Organikus vadászidény opuszait olvasva mindvégig az motoszkált az agyamban, a szerző szisztematikusan kérdez rá újra és újra, más-más aspektusokból, hogy van-e még bennünk, emberekben elegendő életösztön ahhoz, hogy szembefordulhassunk a közelgő végzettel. Czipott mintha saját lelkületén át tesztelné egyedekre lebontva már ki-ki saját bőrén érzi-e, hogy ebben a mai haláltáncban, ebben az organikus vadászidényben előbb-utóbb mindnyájan levadásztatunk. Sejtjük-e már, hogy az élősködők által az emberiség megvezettetett és pusztulásra ítéltetett tömegéhez tartozunk? – Varga Rudolf Czipott György könyvéről

 

Varga Rudolf: Szembefordulás a végzettel? (1. rész)

2015.11.27

Az Organikus vadászidény opuszait olvasva mindvégig az motoszkált az agyamban, a szerző szisztematikusan kérdez rá újra és újra, más-más aspektusokból, hogy van-e még bennünk, emberekben elegendő életösztön ahhoz, hogy szembefordulhassunk a közelgő végzettel. Czipott mintha saját lelkületén át tesztelné egyedekre lebontva már ki-ki saját bőrén érzi-e, hogy ebben a mai haláltáncban, ebben az organikus vadászidényben előbb-utóbb mindnyájan levadásztatunk. Sejtjük-e már, hogy az élősködők által az emberiség megvezettetett és pusztulásra ítéltetett tömegéhez tartozunk? – Varga Rudolf Czipott György könyvéről

 

Burkus Márti: Posztumusz Ady-vers – Juhász Gyula tollából

2015.11.22

Ki írta a Nincsen, nincsen!? című verset, amelyet Az Est 1923-ban Ady Endre posztumusz költeményeként közölt? Mi köze az esethez Kosztolányi Dezsőnek és Juhász Gyulának, valamint egy nagyváradi kocsmának? – Burkus Márti írásából mindez kiderül Ady Endre születésének 138. évfordulóján

 

Itt maradni

2015.11.03

A napokban jelenik meg a Szegedi Írók Társasága (Hungarovox Kiadóval közösen kiadott) Itt maradni című antológiája. A kötet szerzői mind a Szegedi Írók Társaságának tagjai, ám a Társaság nem minden tagja szerepel az antológiában, amelynek anyagát a szerkesztésre felkért Farkas Gábor irodalomtörténész válogatta össze a tagoknak az elmúlt néhány évben, irodalmi folyóiratokban már publikált alkotásainak javából...

 

Amikor Veszelka ír Veszelkáról

2015.10.30

„Mindig megnyugtató, ha valaki a kelleténél jobban belebonyolódik a betyárgubancba. Néhány éve menthetetlenül gúzsba kötöttem magam Rózsa Sándorral, most Veszelka Attila ered nevezetes őse, Veszelka Imre nyomába. Könyve nem pusztán az eddig ismert adatok összegzése, saját maga is kutatott, fontos és érdekes felfedezéseit beépítette néprajzi, családtörténeti, irodalmi adatoktól hemzsegő munkájába. Jó azért is olvasni a Veszelka-könyvet, mert Szeged is föltárul, lépésről-lépésre, és nemcsak egykori, de mai ábrázatában is gyönyörködhetünk.  (Mögmondom őszintén, néköm nagyon teccött Attila könyve.)” – írja Szentesi Zöldi László Veszelka Attila új könyvéről, amely a Veszelka Imre. Rózsa Sándor legkedvesebb cimborája és én címet viseli. – A szerzőt könyvéről Tráser László kérdezte. (hanganyag) 

 

Irodalmi pályaudvar

2015.10.29

A napokban jelent meg a Rím Könyvkiadó gondozásában Botz Domonkos és Varga Rudolf Irodalmi pályaudvar című interjúkötete.

 

Szabó Imre: Idegenek, és mégis ismerősek

2015.10.17

Bánki Éva regénye, a Fordított idő Európa izgalmas régmúltjába kalauzol bennünket. Igazán nem panaszkodhatunk az ellenségek és különös népek számát illetően: gótok, normannok, írek, mórok, dánok, latinok, és ne is beszéljünk a kitalált népekről, a szorgokról és a tündérekről. A regényben található sokfajta „másságot” erősíti, hogy a szegények és a gazdagok is szinte külön kasztként gondolnak egymásra. Mindenkit a „másik” szemén át látunk, de a sokféle másság közötti átjárás és maga a megértés mindvégig problematikus marad. – Szabó Imre recenziója Bánki Éva regényéről

 

Czipott György: A porondmester Botz Domonkos

2015.10.14

…a valódi esszencia, a mindent megbíró alapkő megtalálása gondolkodónak, művésznek – a végső „nem tudom” beismeréséig, kimondásáig – lebírhatatlan mozgató erővé nemesedett a szellemtörténet múltba vesző előkora óta, és teszi ezt változó napjainkban is, mint remélhetően az eljövő korokban. Ilyen alkotó hát Botz Domonkos, ilyen nehézségekkel viaskodik verseiben, tárcáiban, novelláiban, akár a cirkuszi porondmester, aki pontos szabályok és műsorrend szerint vezeti elő a manézs fűrészporába a földíszített elefántot, kecses lovakkal kerengő finom műlovarnőt, izomtúltengéses erőembert és a mindentől megriadó, sírdogáló, olykor harsányan hahotázó bohócot, jól tudván, utánuk csak az összetaposott, üres porond marad… – Czipott György írása Botz Domonkosról

 

« előző

1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14

Következő »