Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Irodalom-történés

...irodalomról, irodalmi életről, írókról, költőkről, könyvekről, művekről...

 

Cikkek

Tisztelgés a 150 éve született Tömörkény István előtt

2016.10.15

Az Areión Egyesület 2016. október 17. és 21. között t150-.jpgtöbb rendezvénnyel is tiszteleg a másfél évszázaddal ezelőtt született Tömörkény István előtt. Tömörkényre, a könyvtárosra 17-én emlékeznek,  megjelenik egy, az író előtt tisztelgő szépirodalmi antológia, amelyet 18-án, kedden mutatnak be. 21-én, pénteken tudományos szimpóziumot rendeznek a SZAB székházában, amelyre a konferencia előadásainak szerkesztett anyaga is megjelenik könyv formájában, a rendezvénysorozatot végül rendhagyó borkóstolás zárja.

 

Kaiser László: Sánta Ferencre emlékezve

2016.09.04

Hogy Sánta Ferenc nem csupán jó író, hanem nagy, sőt korszakos író, ezt az 1954-es induláskor sejteni lehetett, a közel két évtizedes aktív munkássága, melynek során – Németh László szép szavával élve – fényre bábáskodta remekműveit: novelláit és három regényét, igazolta a jóslásokat: hihetetlen rövid idő alatt lett élő klasszikus. Az egyetemes magyar irodalom, a magyar prózairodalom legnagyobbjai közé került, szinte a művek megszületésétől, ezt csak az nem ismerte föl, aki vagy nem akarta, vagy egyszerűen nem volt értéke a minőséghez… – Kaiser László írása

 

Az irodalom személyessége. Beszélgetés Bíró-Balogh Tamással

2016.07.11

„A lokalitás nem esztétikai mértékegység és a lakcímkártya nem minőségjelző lakmuszpapír” – állítja legújabb kötete, a Tiszatáj könyvek sorozatában Az irodalom személyessége címmel megjelent kötete fülszövegében Bíró-Balogh Tamás.  Könyvcíméhez magyarázatul hozzáfűzi: „A kötet írásaiban két fogalom találkozik: az irodalmi személyesség és Szeged városa. Az irodalmi személyesség mintha nem létező fogalom lenne: a gugli nem ad ki rá találatot, mindenáron az irodalmi személyiség kifejezésre akar keresni. Pedig a jelenség, amit takar, átszövi a teljes irodalomtörténetet és napjaink irodalmi életét is, hiszen az irodalmat mindig létező emberek alkotják, emberek, akik élnek, mozognak, esznek-isznak, zöldségesnél és boltban vásárolnak, ébren vannak, vagy éppen alszanak, beszélgetnek, olvasnak és írnak.” – Bíró-Balogh Tamással Tráser László beszélgetett.

 

Somi Éva: Túlélni a Szovjetuniót

2016.06.04

2015-ben az 1948-ben született Szvetlana Alekszijevics fehérorosz írónak ítélték eddigi munkásságáért az irodalmi Nobel-díjat. Ez a könyve lezárja a hasonló módszerrel készült regényciklust, Az utópia hangjait.  Akár a katonanőkről (A háború nem asszonyi dolog), akár Az utolsó tanúkról, akár az afganisztáni háborúban elesett katonákról (Fiúk cinkkoporsóban), akár az első atomreaktor-katasztrófáról (Csernobili ima), akár, mint ebben a kötetben, a Szovjetunió bukása utáni életről ír, a dokumentumpróza igen erős vonulatát folytatja. Ebben nemcsak orosz és más népek irodalmából vett példákat követhet, de fehérorosz képviselőjét, Alesz Adamovicsot a mesterének vallja. Módszere az, hogy őszinte odafigyeléssel, diktafonnal a kezében olyan embereket hallgat meg, akik részesei, tanúi voltak a nagyító alá vett eseménynek. – Somi Éva olvasónaplója Szvetlana Alekszijevics: Elhordott múltjaink című regényéről.

 

Shakespeare-emlékkiállítás a Somogyi-könyvtárban

2016.04.29

William Shakespeare (1564-1616) halálának 400. évfordulójáról kiállítással emlékezett meg a Somogyi-könyvtár. A 2016. március 17-én megnyílt tárlat válogatást ad az angol irodalom legkiemelkedőbb drámaírójának életművéből, műveinek régi magyar kiadásaiból a 19. század közepétől a 20. század elejéig. A könyvritkaságokból készült összeállítást a kötetek 20. századi illusztrációi egészítik ki. A tárlat 2016. május 4-ig tekinthető meg a könyvtár földszinti kiállítóterében. – Kocsis Katalin és Kórász Mária írása

 

Szimpózium a 150 éve született Tömörkény István tiszteletére

2016.04.21

Az Areión Kulturális Egyesület – együttműködésben a Magyar Írószövetség Csongrád megyei Írócsoportjával, a Szegedi Írók Társaságával és a Szegedi Akadémiai Bizottság Művészeti Szakbizottságának Szépírói Munkacsoportjával – szimpóziummal szeretne megemlékezni Tömörkény Istvánról, születésének másfélszáz esztendős évfordulóján. A konferenciát 2016. októberében, Szegeden rendezzük. 

 

Társadalomrajz. Beszélgetés Szilasi Lászlóval

2016.04.19

A harmadik híd című, sokak érdeklődését felkeltő regény után Szilasi László egy novellafüzért fejezett be a közelmúltban. A harmadik hidat néhány kritikusa „naturalista hajléktalanregény”-nek tartja, az azonban bizonyos, hogy a műben nagyon erős a szociográfia-íz. Tráser László arról kérdezte a szegedi írót, miként látja a társadalmat, amelyben élünk. (hanganyag)

 

Kormányeltörésben-performansz

2016.03.02

Domonkos István nagy versének címe egy Balassi Bálint költeményéből vett szóalakzat és metafora: Kormányeltörésben. Jelentése: otthontalan tévelygés, szellemi-intellektuális, érzelmi-lelki, kulturális és egzisztenciális céltalanság, bolyongás, partvesztés, hazátlanság, kifosztottság... A ma Svédországban élő délvidéki magyar költő írását előadó szegedi értelmiségiekkel Tráser László beszélgetett. A verset Fabulya Andrea és Páli Tibor olvasták föl, a versre Barkos Bea festett, közreműködött a Gyalogfény (Jenei Kornél, Lázár Zoltán és Páli Tibor). – Tráser László beszélgetése. (hanganyag)

 

Kaiser László: Kosztolányi Dezső

2016.02.22

Kosztolányi Dezső 1885. március 29-én született Szabadkán. Az egykor nemesi Kosztolányi és a polgári Brenner család sarja az itteni gimnázium tanulója lesz, ahol édesapja tanár, majd igazgató. A fiatal költő ekkor már írogat, az önképzőkör szorgalmas tagja, sőt tizenhat esztendős korában megjelenik első verse a Budapesti Naplóban. Szegeden érettségizik végül, mivel kizárják a szabadkai gimnáziumból. Az ok: nem fogadja el az egyik tanárának az ítéletét, aki dolgozatában a vélt magyartalanságot igazítja helyre. – Kaiser László írása Kosztolányi Dezsőről

 

7 kérdés Bátyi Zoltánhoz

2016.01.24

Bátyi Zoltán Szegeden született, 1956-ban. Szegeden járta iskoláit, itt szerzett jogi diplomát 1980-ban. Itt kezdte újságírói pályáját is, nevezetesen a Csongrád Megyei Hírlap szerkesztőségében. Később a Reggeli Délvilág főszerkesztő-helyettese, majd a Délmagyarország főmunkatársa lett. 2003 szeptembere óta a Szegedi Ítélőtábla sajtótitkáraként dolgozik. Hétezernél is több cikkét közölték különböző lapok; tizennégy kötet szerzője illetve társszerzője. Írt és szerkesztett könyvet egykori középiskolájáról (50 éves a Vedres) és a város egyik legnagyobb cégéről (50 éves a Tisza Volán) egyaránt. Sokoldalú író és publicista, akit Szeged Városa 2016-ban Kölcsey-éremmel tüntetett ki. – 7 kérdésünkkel Bátyi Zoltánt kerestük

 

« előző

1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13

Következő »