SzegediLap

...Épp most olvasom a Magyar Nemzet vasárnapi számában Thékes István, a Szegeden ma is élő unokaöcs visszaemlékezését.  Ő arról beszél, hogy a nagybácsi, Juhász Gyula számára minden születésnap drámai eseményt jelentett, mert az lett tépelődéseinek legfőbb okozója, attól félt, és szorongott leginkább, hogy nem lesz képes maradandót alkotni, nem lesz belőle halhatatlan költő. Hogy tévedett? Ma már tudható. De az az emberi tartás, alázat és kétely, ami a költő betegesen érzékeny lelkében munkált egy életen át, valójában az tette hitelessé élete művét, a verseit. És az most is, ebben a „szent káoszban”, amiben élni kényszerülünk a harmadik évezred előterében téblábolva, az bizony ma is érvényes, példaértékű... – Németh Péter Mikola írása 

Sándor János vendégeként Péntek Imre, Szemes Péter és Kaj Ádám, a Zalaegerszegen szerkesztett Pannon Tükör redaktorai látogattak Szegedre. A 2013. május 13-án este, a Somogyi-könyvtár klubjában tartott jó hangulatú beszélgetés nem titkolt céljainak egyike a hídverés volt: hídverés Zala és Csongrád megyék, a pannon és a dél-alföldi szellem között. A Pannon Tükör ugyanis fölvállaltan és deklaráltan vidéki orgánum, amely a nemes értelemben vett lokálpatriotizmust és a kultúrtáj eltagadhatatlan hatását értéknek tekinti. A folyóirat kapcsolatrendszere is sokkal gazdagabb a vidék és a Zalával szomszédos határon túli területek, mint a fővárosi szellemi központok felé – annak ellenére, hogy a szerkesztőség utóbbival is jó viszonyt ápol, amelyet a kölcsönös megbecsülés jellemez. – a helyszínen jártunk 

Boldog Zoltán, az Irodalmi Jelen szerkesztője a 2013-as könyvhéten jelentkezik első kötetével, amely online és nyomtatott felületeken megjelent tárcáiból ad válogatást (az egyik szöveg például a SzegediLapon látott napvilágot). A kötet több írása is szegedi vonatkozású (köztük a Szeged effekt és a Szeged effekt 2 antológiák felkérésére született két írás). Ezúttal Boldog Zoltánnak tettünk föl 7 kérdést. 

A jó vers tartalmazza a lélekutazás lehetőségét, ám Vass Tibor legújabb kötetének versei ennél egy magasabb szintű kalandozásba, a szellemi izgatottság, zavarodottság, feleszmélés és megvilágosodás zord, egyben fanyar humorú világába enged szakadatlan bepillantásokat a befogadónak. – Wilhelm József Vass Tibor kötetéről 

Bartók Magyarországon, Bartók Amerikában és Életrajzoló viszontagságai – ez a három történet együttesen Temesi Ferenc Bartók című regénye, amelyről a szerzővel Veszelka Attila beszélgetett a Somogyi-könyvtárban, december 21-én este. (…) Az egyesek által beígért, mások által várt világvége ezúttal elmaradt. Talán azért is, mert a hivatkozott maják valójában soha egy szóval sem említették, hogy elérkezik: ők ciklusvégről, ciklusfordulóról beszéltek, s hogy ezen túl vagyunk már, vagy még előtte; virgoncan élünk még, vagy mindez már csak látszat, arra nehéz lenne válaszolni. Temesi azonban, amint Bartók Béla, hála Istennek, Él. – helyszíni tudósítás

A Kráter Műhely Egyesület gondozásában jelent meg, Árpás Károly neve alatt A Voinovich-füzet. A karcsú kötet Arany János ezidáig ismeretlen verseit tartalmazza, amely a jeles költő ismeretlen arcát, a szerelmes poétát mutatja be. A füzetnyi vers különös módon került a közreadó, Árpás Károly irodalomtörténész birtokába – Árpás Károlyt kérdeztük. 

Árpás Károly gigászi vállalkozása az idén 150 esztendős észt nemzeti eposz, F. R. Kreutzwald Kalevipoeg című művének lefordítása. A munka könyv formájában 2012 végén a Hungarovox Kiadó gondozásában jelent meg. „Kreutzwald nem tekintette irányadónak a régivers-forma (kétütemű, nyolc szótagos sor) követését: nála szó sincs nyolc szótagú, kétütemű verselésről! – vallja a fordító. – Mivel az észt népköltési gyűjteményekben alig találkozunk rúnókkal, ezért Kreutzwald részben a mondákat, regéket, részben a néphagyományokat formálta versekké. Igaz, hogy az alliterációknak nagy szerepet adott, ám ezeket a magyar szókincs különbsége miatt nagyon nehéz hitelesen visszaadni. Hogy szólhatunk-e a ’finnugor-őseposzról’, az nem a fordító, hanem az uralisztikai kutatók függvénye. Ha megvizsgáljuk a 19-20. századi népköltési gyűjteményeket, valamint a lejegyzett szájhagyományt, akkor közelébb kerülhetünk az ősi életformákhoz. (...) A balti-finnség mitológiai egyezése már Julius Krohn előtt is elfogadott volt. Ám Kreutzwald nem kívánt szembemenni a Ganander rögzítette mitológiával – ahogy Arany János sem az Ipolyi Arnold által rögzített magyar anyaggal –, csupán az észt néphagyományok visszatükrözését tekintette irányadónak! Ez a fordító esetében, vagyis most éppen esetemben annyit jelent, hogy nem a háttérismeretek számítanak, hanem kizárólag a szövegek magyarítása. Tehát legfeljebb a jegyzetapparátusban tértem ki a mitológiai magyarázatokra, összefüggésekre – ugyanis sokkal fontosabbnak tartottam Kreutzwald koncepciójának visszaadását. A jeles orvos ugyanis az észt nemzeti gondolat megalapozását tartotta elsődleges szempontnak.” – ezúttal Árpás Károlynak tettünk föl 7 kérdést. 

A Hungarovox Kiadó gondozásában jelenik meg hamarosan Botz Domonkos Elengedett kézzel című kötete. A szerző író, újságíró, a Szilaj Csikó című újság rovatvezetője, külső munkatársa a Külváros című hetilapnak, a Kanadában megjelenő Tárogató-nak és az Amerikai Magyar Napló-nak. Publicisztikai anyagai, versei, novellái folyóiratokban, magazinokban, antológiákban olvashatók. Megjelenés előtt álló kötetét Gyimesi László előszavával és néhány verssel ajánljuk.

A Tragédia-legendáriumnak, természetesen, létezik pozitív oldala, ilyenek Karinthy Madách-paródiái, a Tragédia újabb színekkel való kiegészítései, vagy egyéb, a nagy mű ihlette jelentős és kevésbé jelentős szépirodalmi alkotások. Jelen az írásban azonban a legendárium kevésbé értékes, de az alkotás világához ugyanilyen szorosan kapcsolódó tévhitekről, az úgynevezett városi legendákról lesz szó, melyek nagy része mind a mai napig makacsul tartja magát a közgondolkodásban. − Bene Kálmán írása

2012. október 30-án este 6 órakor a Millenniumi Kávéház Klubja szolgált helyszínül a 17. Őszi Kulturális Fesztivál eseménye, Lennert (Móger) Tímea: Kollázs című verseskötete bemutatójának. Az irodalmi folyóiratokból évek óta ismert szerző első verseskönyve Szegeden jelent meg, az Areión Könyvek sorában. Az estet a Magyar Írószövetség Csongrád megyei Írócsoportja és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének Szegedi Tagozata közösen rendezték. – helyszíni tudósítás