Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Irodalom-történés

...irodalomról, irodalmi életről, írókról, költőkről, könyvekről, művekről...

 

Cikkek

Wilhelm József Vass Tibor kötetéről

2013.02.12

A jó vers tartalmazza a lélekutazás lehetőségét, ám Vass Tibor legújabb kötetének versei ennél egy magasabb szintű kalandozásba, a szellemi izgatottság, zavarodottság, feleszmélés és megvilágosodás zord, egyben fanyar humorú világába enged szakadatlan bepillantásokat a befogadónak. – Wilhelm József Vass Tibor kötetéről 

 

A világvége elmaradt, Bartók Él

2012.12.22

temesi_bartok.jpg

Bartók Magyarországon, Bartók Amerikában és Életrajzoló viszontagságai – ez a három történet együttesen Temesi Ferenc Bartók című regénye, amelyről a szerzővel Veszelka Attila beszélgetett a Somogyi-könyvtárban, december 21-én este. (…) Az egyesek által beígért, mások által várt világvége ezúttal elmaradt. Talán azért is, mert a hivatkozott maják valójában soha egy szóval sem említették, hogy elérkezik: ők ciklusvégről, ciklusfordulóról beszéltek, s hogy ezen túl vagyunk már, vagy még előtte; virgoncan élünk még, vagy mindez már csak látszat, arra nehéz lenne válaszolni. Temesi azonban, amint Bartók Béla, hála Istennek, Él. – helyszíni tudósítás

 

7 kérdés Árpás Károlyhoz A Voinovich-füzet kapcsán

2012.12.18

a-voinovich-fuzet.jpg

A Kráter Műhely Egyesület gondozásában jelent meg, Árpás Károly neve alatt A Voinovich-füzet. A karcsú kötet Arany János ezidáig ismeretlen verseit tartalmazza, amely a jeles költő ismeretlen arcát, a szerelmes poétát mutatja be. A füzetnyi vers különös módon került a közreadó, Árpás Károly irodalomtörténész birtokába – Árpás Károlyt kérdeztük. 

 

7 kérdés Árpás Károlyhoz

2012.12.13

kalevipoeg.jpg

Árpás Károly gigászi vállalkozása az idén 150 esztendős észt nemzeti eposz, F. R. Kreutzwald Kalevipoeg című művének lefordítása. A munka könyv formájában 2012 végén a Hungarovox Kiadó gondozásában jelent meg. „Kreutzwald nem tekintette irányadónak a régivers-forma (kétütemű, nyolc szótagos sor) követését: nála szó sincs nyolc szótagú, kétütemű verselésről! – vallja a fordító. – Mivel az észt népköltési gyűjteményekben alig találkozunk rúnókkal, ezért Kreutzwald részben a mondákat, regéket, részben a néphagyományokat formálta versekké. Igaz, hogy az alliterációknak nagy szerepet adott, ám ezeket a magyar szókincs különbsége miatt nagyon nehéz hitelesen visszaadni. Hogy szólhatunk-e a ’finnugor-őseposzról’, az nem a fordító, hanem az uralisztikai kutatók függvénye. Ha megvizsgáljuk a 19-20. századi népköltési gyűjteményeket, valamint a lejegyzett szájhagyományt, akkor közelébb kerülhetünk az ősi életformákhoz. (...) A balti-finnség mitológiai egyezése már Julius Krohn előtt is elfogadott volt. Ám Kreutzwald nem kívánt szembemenni a Ganander rögzítette mitológiával – ahogy Arany János sem az Ipolyi Arnold által rögzített magyar anyaggal –, csupán az észt néphagyományok visszatükrözését tekintette irányadónak! Ez a fordító esetében, vagyis most éppen esetemben annyit jelent, hogy nem a háttérismeretek számítanak, hanem kizárólag a szövegek magyarítása. Tehát legfeljebb a jegyzetapparátusban tértem ki a mitológiai magyarázatokra, összefüggésekre – ugyanis sokkal fontosabbnak tartottam Kreutzwald koncepciójának visszaadását. A jeles orvos ugyanis az észt nemzeti gondolat megalapozását tartotta elsődleges szempontnak.” – ezúttal Árpás Károlynak tettünk föl 7 kérdést. 

 

Botz Domonkos: Elengedett kézzel

2012.11.15

A Hungarovox Kiadó gondozásában jelenik meg hamarosan Botz Domonkos Elengedett kézzel című kötete. A szerző író, újságíró, a Szilaj Csikó című újság rovatvezetője, külső munkatársa a Külváros című hetilapnak, a Kanadában megjelenő Tárogató-nak és az Amerikai Magyar Napló-nak. Publicisztikai anyagai, versei, novellái folyóiratokban, magazinokban, antológiákban olvashatók. Megjelenés előtt álló kötetét Gyimesi László előszavával és néhány verssel ajánljuk.

 

Bene Kálmán: Elpusztíthatatlan városi legendák Madách Imréről

2012.11.08

A Tragédia-legendáriumnak, természetesen, létezik pozitív oldala, ilyenek Karinthy Madách-paródiái, a Tragédia újabb színekkel való kiegészítései, vagy egyéb, a nagy mű ihlette jelentős és kevésbé jelentős szépirodalmi alkotások. Jelen az írásban azonban a legendárium kevésbé értékes, de az alkotás világához ugyanilyen szorosan kapcsolódó tévhitekről, az úgynevezett városi legendákról lesz szó, melyek nagy része mind a mai napig makacsul tartja magát a közgondolkodásban. − Bene Kálmán írása

 

Elhivatottan

2012.11.01

lmt_kollazs_b1.jpg

2012. október 30-án este 6 órakor a Millenniumi Kávéház Klubja szolgált helyszínül a 17. Őszi Kulturális Fesztivál eseménye, Lennert (Móger) Tímea: Kollázs című verseskötete bemutatójának. Az irodalmi folyóiratokból évek óta ismert szerző első verseskönyve Szegeden jelent meg, az Areión Könyvek sorában. Az estet a Magyar Írószövetség Csongrád megyei Írócsoportja és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének Szegedi Tagozata közösen rendezték. – helyszíni tudósítás

 

A Hitel folyóirat estje a Millenniumi Kávéházban

2012.10.18

A Hitel című folyóirat már a redszerváltozás időszakában fontos színtere volt a művészeti-társadalmi diskurzusoknak. Napjainkra igen szélessé duzzadt a kulturális lapok mezőnye, de a Hitel ma is az egyik legelismertebb, mértékadó folyóirat. Munkatársai 2012. október 17-én este Szegeden, a Millenniumi Kávéház Klubjában mesélték el, hogyan látják küldetésüket, küldetéseiket. – helyszíni tudósítás 

 

Kendőzetlenül. 7 kérdés Gyimesi Lászlóhoz

2012.09.30

A hatvanas évek óta ír és közöl folyamatosan publicisztikai írásokat, irodalmi és képzőművészeti kritikákat, számtalan verses és novellás kötete jelent meg, de mellette színpadi szerzőként is jelen van. Szerkesztőként több könyvkiadó munkájában vesz részt, és fiatal, pályakezdő tehetségek köteteinek gondozásával foglalkozik. − Gyimesi Lászlónak Botz Domonkos tette föl hét kérdését

 

Élclapok a Somogyi-könyvtárban

2012.08.02

Az élclapok az önkényuralom és a dualizmus korának voltak a jellegzetes sajtótermékei. Ezek a szatirikus lapok alkalmasak voltak arra, hogy a humor nyelvén fejezzék ki a politikai elégedetlenséget. (...) A magyar élclapirodalom színe-java a szegedi Somogyi-könyvtárban megtalálható, kutatható. Van néhány közülük, amely ma is frissnek, élményszerűnek hat, szinte ámulatba ejt aktualitásával. Kitűnő adalékul szolgálnak ezek a lapok az adott kor politikai életének teljesebb megértéséhez, a hétköznapok problémáinak a humor segítségével történő feldolgozásához. – Jurkovicsné Kálmán Margit írása

 

« előző

1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13

Következő »