Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Irodalom-történés

...irodalomról, irodalmi életről, írókról, költőkről, könyvekről, művekről...

 

Cikkek

Megjelenés előtt: Csernák Árpád válogatott novellái

2013.09.02

A Stádium kiadó gondozásában jelennek  meg Csernák Árpád Válogatott novellái. A szerző 1966-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, hosszú színészi pályafutása során a Szegedi Nemzeti Színház társulatának is volt tagja, írásai 1967 óta olvashatók napi- és hetilapokban, folyóiratokban. Az életmű javából tallózó kötetet Kárpáti Kamil utószavának részletével és egy kisnovella-füzérrel ajánljuk olvasóink figyelmébe.

 

7 kérdés Kaiser Lászlóhoz

2013.08.29

kaiser_laci.jpg

Kaiser László Budapesten született 1953. május 25.-én. Költő, író, szerkesztő, dramaturg. Szegeden, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán végzett magyar–történelem szakon 1977-ben, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon 1980-ban, illetve a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakán 1983-ban. 1983–85-ig a veszprémi Petőfi Színházban dramaturgként dolgozott, 1985-től a Pannónia Filmstúdióban, későbbi nevén Videovox Stúdióban szinkronlektorként. 1999-től a PoLíSz irodalmi újság egyik szerkesztője, később főszerkesztő-helyettese. 1996-tól a Hungarovox Kiadó és Oktatási Stúdió vezetője. 2003-ban és 2005-ben a Quasimodo költőversenyen oklevelet, 2006. március 15-én Petőfi Sándor-sajtószabadság díjat kapott, ugyanebben az évben a nemzetközi Brianza-díjat vette át Olaszországban verseiért. Több mint száz könyvet szerkesztett, tizenöt önálló kötete jelent meg (versek, novellák, esszék, tanulmányok, interjúk). – Ezúttal Kaiser Lászlónak tettünk föl 7 kérdést

 

Wilhelm József: Utazás a történelemből a sci-fibe

2013.08.27

hasz_a_venusz_vonulasa.jpg

...hol kereshetők és hol találhatók a mai világ elfajulásának gyökerei? Miért is, miként is torzul a társadalom? Mert (...) a regény elsősorban a kora-újkori világ kialakuló társadalmi viszonyainak a bedekkere, és egyben egyfajta szellemi-erkölcsi útikönyv a mai világ kiismeréséhez – kicsit történelembe, kicsit sci-fibe ágyazva. – Wilhelm József recenziója Hász Róbert: A Vénusz vonulása című regényéről 

 

Varga Rudolf: Invitáló Botz Domonkos Elengedett kézzel című verskötetének el- és megolvasásához

2013.07.28

konyvajanlohoz-illusztracio.jpg

Egyszerre könnyű és nehéz helyzetben van a recenzens, amikor Botz Domonkos Elengedett kézzel című verskötetéről ír. Könnyű, mert van miről írnia, mivel csodálatos világ tárul fel a könyv lapjairól. Könnyű azért is, mert nem kell óvatosan kerülgetni, differenciálttá fogalmaznia egy-egy, amúgy nyersen negatívnak hangzó minősítést, megállapítást, mivel Botz Domonkos könyvében keresve sem talál kivetnivalót, esetlegességet. Nehéz pedig azért, mert a könyv annak ellenére, hogy első verskötete a szerzőnek, egy életmű lombos versfájának csupán a takarásban nem lévő, szabad szemmel jól látható, olvasható ágait, hajtásait mutatja. – Varga Rudolf recenziója Botz Domonkos kötetéről 

 

Baka Tünde - Árpás Károly: Baka István életéről és munkásságáról

2013.07.25

baka.jpg

Baka István 1948. július 25-én született Szekszárdon. Ma lenne 65 éves, ám 18 esztendeje halott. Az 1974-től haláláig Szegeden élő, kiváló költőre emlékezünk. 

 

Boldog Zoltán: Séta a gólemtől a Die Hardig

2013.07.11

weiner_sennyey_tibor_magyar_golem.jpg

Milyen Weiner Sennyey Tibi új kötete, kérdezi tőlem moziba siető ismerősöm a szegedi utcán, amit a jakobinus Hajnóczyról neveztek el, és amelynek közepén ott áll a régi és az új zsinagóga. Nem is kérdezhetnék jobb helyen, hiszen a Magyar gólem című történelmi krimi szövevényes szálai egy budapesti gyilkosságtól éppen a szegedi főrabbihoz, Lőw Immánuelhez vezetnek. – Boldog Zoltán recenziója Weiner Sennyey Tibor Magyar gólem című kötetéről 

 

Szepesi Attila mesekönyvéről

2013.06.04

3kopekalandjai.jpg

Szepesi Attila – már csak öt gyermeke, nyolc unokája és habitusa örvén is – köztudottan vonzódik a gyermeki lélekhez, túl azon, hogy ifjú korában Weöres Sándor mellett tanulhatta a költőmesterséget, ki maga is gyermekien tiszta lélek volt, akinek számos gyermekverset köszönhet az utókor, mely versek sohasem gagyogó elmeszülemények, de a csimotákat felnőttként kezelő, őket komoly ismeretekkel megajándékozó alkotások. Szepesi Attila értő tollú folytatója ennek a nemes hagyománynak. – Veszelka Attila Szepesi Attila: 3 kópé kalandjai földön, vízen, levegőben című könyvéről 

 

Megjelenés előtt: Mirtse Zsuzsa Sötétkamra című verseskönyve

2013.05.21

nyomdai-felbontasu-borito-mirtse-zsuzsa-sotetkamra---elohivott-versek.jpg

Mirtse Zsuzsát kezdettől fogva a hiteles létezés és az emberi kapcsolatok üveg-törékenysége foglalkoztatja leginkább. Ezekből a cserépszilánkokból építi tovább most is költői világát, bekapcsolódva a magyar költészet hagyományába, amely képes a hiányt, a veszteséget a teljességnél teljesebbként felmutatni. – 2013. könyvhetére jelenik meg Mirtse Zsuzsa Sötétkamra című verseskötete a Magyar Napló Kiadó gondozásában, S. Horváth Ildikó illusztrációival.    

 

Németh Péter Mikola: „A tékozló fiú”…k

2013.05.15

...Épp most olvasom a Magyar Nemzet vasárnapi számában Thékes István, a Szegeden ma is élő unokaöcs visszaemlékezését.  Ő arról beszél, hogy a nagybácsi, Juhász Gyula számára minden születésnap drámai eseményt jelentett, mert az lett tépelődéseinek legfőbb okozója, attól félt, és szorongott leginkább, hogy nem lesz képes maradandót alkotni, nem lesz belőle halhatatlan költő. Hogy tévedett? Ma már tudható. De az az emberi tartás, alázat és kétely, ami a költő betegesen érzékeny lelkében munkált egy életen át, valójában az tette hitelessé élete művét, a verseit. És az most is, ebben a „szent káoszban”, amiben élni kényszerülünk a harmadik évezred előterében téblábolva, az bizony ma is érvényes, példaértékű... – Németh Péter Mikola írása 

 

Híd Pannóniától a Tiszáig

2013.05.14

Sándor János vendégeként Péntek Imre, Szemes Péter és Kaj Ádám, a Zalaegerszegen szerkesztett Pannon Tükör redaktorai látogattak Szegedre. A 2013. május 13-án este, a Somogyi-könyvtár klubjában tartott jó hangulatú beszélgetés nem titkolt céljainak egyike a hídverés volt: hídverés Zala és Csongrád megyék, a pannon és a dél-alföldi szellem között. A Pannon Tükör ugyanis fölvállaltan és deklaráltan vidéki orgánum, amely a nemes értelemben vett lokálpatriotizmust és a kultúrtáj eltagadhatatlan hatását értéknek tekinti. A folyóirat kapcsolatrendszere is sokkal gazdagabb a vidék és a Zalával szomszédos határon túli területek, mint a fővárosi szellemi központok felé – annak ellenére, hogy a szerkesztőség utóbbival is jó viszonyt ápol, amelyet a kölcsönös megbecsülés jellemez. – a helyszínen jártunk 

 

« előző

1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14

Következő »