Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Film-történés

...laterna magica...

 

Cikkek

Kocsis Katalin: Magyarok az Arany Pálma ragyogásában

2016.09.01

Pacsirta, Szegénylegények, Szerelem, Mephisto, Saul fia. Csupán néhány a cannes-i filmfesztiválon díjazott magyar alkotások közül. A Festival de Cannes a világ legismertebb és legnagyobb presztízsértékkel bíró filmes találkozója, amelyet minden év májusának második felében tartanak a francia Riviéra híres üdülőhelyén. A filmfesztivál ötlete hetven éve fogalmazódott meg az akkori szervezőkben. Ennek apropóján készített kiállítást a Somogyi-könyvtár, saját dokumentumaiból válogatva. A filmes szakkönyveket és -folyóiratokat, fotóalbumokat és DVD-ket fölsorakoztató tárlat a fesztivál történetét és a magyar filmesek sikereit mutatta be. – Kocsis Katalin írása

 

Kaiser László: Bódy Gábor

2016.08.29

70 éve, augusztus 30-án született tragikus sorsú, hatalmas tehetségű magyar filmrendező, Bódy Gábor, aki az 1980-as esztendők elején több alkalommal tartott előadást Szegeden, az akkori József Attila Tudományegyetemen Ez a nagy tehetségű, komoly fölkészültségű, szikrázó szellemű filmrendező, vagy ahogy önmagát nevezte: „kinematográfus, azaz képíró”, elméleti és gyakorlati munkásságában „csupán” a tartalomnak és a formának üzent hadat. Elutasította a magyar filmnek a hatvanas években kialakult fikciós típusait és a hagyományos narratív formát. Kaiser László írása a 70 éve született Bódy Gáborról

 

Kaiser László: François Truffaut

2016.02.06

François Truffaut a francia új hullám egyik vezéregyénisége. S bár ez a mozgalom korántsem annyira egységes, amennyire innen, a mából nézvést sokan látják, az bizonyos: az ötvenes évek legvégén jelentkező, megújulást hozó francia filmek nem állnak egyedül törekvéseikkel. Az ötvenes évek vége óta különböző országokban tűntek föl filmes irányzatok, s ennek a feltűnésnek az oka nem politikai, mint a II. világháború utáni váltások és változások esetében. – Nyolcvannégy éve, 1932. február 6-án született a francia filmművészet legendás alakja. Kaiser László írásával őt idézzük meg.

 

Cserenkó Gábor: Most kezdődik (felforgatókönyv)

2015.02.14

icon-film-kamera.jpgMost kezdődik – Cserenkó Gábor felforgatókönyve

 

Wilhelm József: Menni vagy nem lenni

2014.06.29

mvnl.jpg

Vannak-e közös sorskérdései a magyarországi magyar és a vajdasági magyar fiataloknak? Mi az, ami elvándorlásra kényszeríti vagy csábítja a mai magyar fiatalokat a határon innen és túl? Milyen gazdasági, politikai hátterei vannak a migrációs folyamatoknak, vagy csupán csak a fejlett világra jellemző tömeghisztériáról van szó, magyar vonatkozású lokális kicsengésekkel? Egy rendhagyó vajdasági magyar filmbemutató nem a fenti felvetett kérdésekre keresi ugyan a választ, de témája, összmagyar tekintetben is, egy aktuális jelenség hátterét, az elmenés, az otthonmaradás döntéshozatalának súlyát boncolgatja egy szerelmi történeten keresztül. – Wilhelm József a Menni vagy nem lenni című filmről 

 

7 kérdés Orosz Istvánhoz

2013.06.25

1044231_386174828160370_1247187898_n.jpg

Június 19-23. között zajlott Kecskeméten a 11. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál (KAFF). Orosz István grafikus, író és animációsfilm-rendező – szakítva a korábbi évtizedek gyakorlatával – ezúttal nem filmkészítőként, hanem mint zsűritag vett részt a fesztiválon. A fesztivál szervezői miután felajánlottak egy zsűritag helyet a Médiatanácsnak, Rofusz Ferenc Oscar-díjas rendező javaslatára Orosz Istvánt jelölték ki e megtisztelő posztra. A zsűrinek nem volt könnyű dolga, hiszen az egész estés filmeken kívül – amelynek külön zsűrije volt – valamennyi kategóriában ők ítélkeztek. – A többszörösen díjazott, korábban KAFF nagydíjat is nyert Orosz Istvánnak Képiró Ágnes tette fel hét kérdését.

 

Michael Mann 70, Tarantino 50

2013.01.17

Michael Mann 70, Quentin Tarantino 50 éves. – Az idén 70 esztendős Mann kiemelkedő stílusművész, nagy múltú műfajokat és hagyományokat fölelevenítő és újragondoló szerzői filmes, akit jellegzetes képkompozíciói, hangkezelése és vissza-visszatérő témái tesznek egyedivé és fölismerhetővé. Művészetében felfedezni vélik Antonioni érzékenységét, Kubrick pedáns szerkesztésmódját. A „fél évszázados” Tarantino pedig a posztmodern, ezredfordulós mozi egyik legnagyobb hatású egyénisége. 24 évesen megírta a True Romance (Tiszta románc) és a Natural Born Killers (Született gyilkosok) című filmek forgatókönyvét (a kettő gyakorlatilag egy nagyobb terjedelmű könyv két fele), amiket olyan híres hollywoodi alkotók rendeztek meg mint a tragikusan elhunyt Tony Scott (Tiszta románc, 1993), valamint Oliver Stone (Született gyilkosok, 1994). 1994-es rendezése, a Pulp fiction (Ponyvaregény) egyszerre írta újra a krimi, a film noir és a thriller műfaját. A Tarantino-filmek titka látszólag oda nem illő párbeszédek nem sablonos humorának kombinálása megtervezett erőszakkal. Forgatókönyvei a maguk módján, újszerűen dolgoznak fel klasszikus műfajokat. A két rendező ikont kiállítással köszönti a Somogyi-könyvtár. – Jugovics Ildikó írása

 

Marton Árpád az új Nyomorultak-filmről

2013.01.07

Nehéz ügy ez a Nyomorultak-film. Ha Tom Hooper a regényt viszi vászonra, azt mondom: ez a legjobb az eddigiek közül. Így azonban elénk mered egy bosszantó kérdés: mi szüksége volt Schönberg zenéjére? Ez a bámulatos népopera az utóbbi évtizedek melodikus értelemben egyik leggazdagabb, témájában leginkább megrendítő, monumentális darabja. Kísérőzenének túlontúl fajsúlyos. A műfaj lebecsülése akként használni föl. Pedig itt jobbára ez történik. Szögezzük le: film és zene egymás konkurensei. Az időt elbirtokló műfaj mind a kettő. Direkt voltuk is ebből ered: átveszik a hatalmat a lélek fölött. Ügyetlenül porciózva? Kioltják, hatástalanítják egymást. − Marton Árpád az új Nyomorultak-filmről

 

Képiró Ágnes: Leonardo a Belváros(i)ban járt

2012.02.17

A Belvárosi Mozi Zsigmond Vilmos termében közel félezres lélekszámú tömeg gyűlt össze, hogy részese lehessen a páratlan élménynek: a londoni National Gallery „Leonardo da Vinci, a milánói festő” című kiállítására nyerhettünk betekintést 100 perc erejéig. A világpremiernek számító Leonardo Live című filmprodukciónak 20 órától 19 ország több mint 100 mozija adott helyet. A filmet a több díjjal kitüntetett Phil Grabsky készítette, s a tárlatvezetés során kiemelt festmények kerültek részletes bemutatásra életrajzi, olykor technikatörténeti érdekességekkel fűszerezve. A kezdeményezés nem egyedülálló, nagyobb zenés-filmes eseményeket évek óta közvetítenek élőben világszerte. A szegedi közönség 2006 óta követheti élő közvetítésben az Oscar gálát, 2009 óta New York-i Metropolitan operaelőadásai láthatóak nagy felbontású HD projektorral, kiváló hangminőségben. – Képiró Ágnes írása

 

Pusztai Virág: A rajzolt Tragédia Szegeden

2012.01.15

jm011.jpgSzegeden is bemutatták Jankovics Marcell legújabb, Madách Imre drámai költeménye alapján készült animációs filmjét, Az ember tragédiáját. A Belvárosi Moziban tartott vetítésre a rendező is ellátogatott, aki nem titkolta, hogy ezzel az alkotásával szerette volna kiteljesíteni életművét. − Pusztai Virág írása